Tizenharmadik fejezet

Mikor reggel fel�bredt, �gy �rezte, mintha egy percet sem aludt volna. Sok�ig csak mozdulatlanul fek�dt az �gy�ban �s megpr�b�lt valamilyen �rtelmes megold�st tal�lni a helyzetre… m�r ha volt ilyen.

Ak�rhogy is igyekezett, gondolatai minduntalan visszat�rtek az elm�lt �jszak�ra. Pontosabban… a cs�kra. Remus minden ilyen alkalommal gondolatban a falhoz verte a fej�t. Hogy lehetetett ennyire… ennyire meggondolatlan! Bolond… szerencs�tlen… Persze Siriusnak beadhatna egy mes�t, hogy az �talakul�s ut�n… mondjuk �gy, hogy egy kicsit labilisabb� v�lik �rzelmileg (igaz�b�l most m�g � maga is erre szerette volna fogni a dolgot). De nem igaz�n hitte, hogy ez elfogadhat� magyar�zat lenne.

A feje hamarosan f�jdalmasan zsibogni kezdett �s mivel lassan el kellett kezdenie a takar�t�st, �gy d�nt�tt nem em�szti mag�t tov�bb az �gyban. Levette tegnap esti ruh�it, �s mivel akkor nem igaz�n foglalkozott a f�rd�ssel, most a f�rd�szob�nak cs�folt, zs�folt kis helyis�g fel� vette az ir�nyt. Most eg�szen h�l�s volt, hogy a csapb�l napok �ta nem folyt m�s, csak langyosnak is nehezen nevezhet� v�z. A h�v�s cseppek azonban m�gsem tudt�k teljesen elfeledtetni vele az �rz�st… Sirius tenyer�t a tark�j�n, ujjait a haj�ban, ajkainak �des �z�t…

Remus idegesen kapott t�r�lk�z�je ut�n… Szedd m�r �ssze magad! Istenem, egy pillanatra megbotlott�l, �s akkor mi van? Val�sz�n�leg nem besz�l veled t�bbet, �s akkor v�gre lez�rhatod ezt is…abban �gyis nagyon j� vagy.

K�nos lass�s�ggal �lt�z�tt fel, minden m�sodpercet kihaszn�lva, m�gnem az �ra el�t�tte a nyolcat. Hangtalanul indult lefel� a l�pcs�k�n, m�gikus festm�nyeken pomp�z� var�zsl�k tekintete �ltal k�s�rve. Mikor Sirius ajtaja el�tt j�rt, gyomra hirtelen g�rcsbe r�ndult �s izzadni kezdett a tenyere. Abban a pillanatban egy�ltal�n nem �rezte volna gy�vas�gnak, ha visszarohan a szob�j�ba, �s soha t�bb� nem j�n ki onnan. Ez az, Lupin! Ez azt�n az �rett hozz��ll�s! –gondolta mag�ban keser�en, mik�zben �k�lbe szorult k�zzel, �lomneh�z tagokkal tov�bbindult.

***   

De Siriust eg�sz nap nem l�tta. Kezdetben m�g meg is k�nnyebb�lt kiss�, hogy elod�zhatja a k�nyelmetlen magyar�zkod�st, k�s�bb azonban m�r ink�bb idegesebb lett a fekete haj� fi� titokzatos elt�n�se miatt. �gy t�nt, a Black csal�d t�bbi tagja nem vett �szre az eg�szb�l semmit. S�t…

Reggeli ut�n, mik�zben Remus a koszos t�ny�rokat pakolta egy hatalmas t�lc�ra, az asztaln�l olvasgat� Mr. Black kisz�lt �js�gja m�g�l.

-Lupin!

Remus kiss� �sszerezzent a hirtelen, am�gy sem t�l kedves megsz�l�t�st�l. Meg m�r az idegeid sem a r�giek. M�g p�r ilyen nap �s val�sz�n�leg a Szent Mung� z�rtoszt�ly�n v�gzed.

-Igen, uram? –k�rdezte, el�v�ve legjobb modor�t. Nem hi�nyzott, hogy m�g neki is felt�nj�n valami.

-El kell utaznunk egy id�re. H�rom napra r�d kell b�znom a h�zat, rem�lem, nem kell csal�dnom benned. Annak a szerencs�tlennek meg majd adj vacsor�t, ha m�g valamikor hazat�ved. Ma �jszaka indulunk, este seg�tesz bepakolni a csomagjainkat. Meg�rtetted?

-I… igen, uram –felelte a fi� falfeh�ren �s szinte menek�lve t�vozott. A konyh�ban t�lc�st�l a mosogat�ba ejtette a t�ny�rokat, de a hatalmas z�rren�st m�r nem is hallotta. Fej�t a konyhaszekr�nynek d�nt�tte �s lehunyta a szem�t. Ennyit arr�l, hogy elker�l�d egy p�r napig. Most azt�n elterefer�lhetsz vele az �rz�seidr�l. Egy h�zban, egyed�l vele. Egyed�l. Nem kell p�nik.

Most mit csin�ljon?!

***

Remus eg�sz nap �gy dolgozott, mint egy robot. Nem �llt meg, nem pihent, �s ha Mrs. Maddison –akivel a fi� el�z� j� tan�csa �ta t�ntet�leg nem besz�lt –nem dikt�l bele p�r kan�l levest, nem is evett volna semmit. De ak�rmennyire is igyekezett, agya tov�bbra is l�zasan dolgozott, egym�st kergett�k vadabbn�l vadabb gondolatai.

Tal�n t�l�lheti ezt a h�rom napot. Majd dolgozik eg�sz nap, lehet�leg olyan helyeken, ahov� nem nagyon j�rnak. Csak nem szabad �sszefutnia Siriusszal. Ennyi az eg�sz. De az mondjuk m�g jobb lenne, ha nem akarna mindenn�l jobban tal�lkozni vele. Mert jelen pillanatban semmire sem v�gyott jobban, minthogy �jra a fi� karjaiban legyen… �s ez nem norm�lis!... de… ha egyszer olyan… olyan t�k�letes volt… �s �gy t�nt, Sirius sem tiltakozott… persze, hogy nem, mert �gy let�madtad, hogy ideje sem maradt r�! –�s rendszerint ez volt gondolatmenet�nek az a pontja, ahol Remus egy kicsit er�sebben csukta be az ajt�t, hangosabban mormolta a tiszt�t� var�zst �s v�rta, hogy valaki v�gre mondja m�r meg, hogy mit kellene tennie, mert neki fogalma sem volt r�la!

 Soha �let�ben nem �rzett m�g ilyet. F�leg pedig azt nem gondolta volna, hogy pont Sirius Black lesz az, aki ir�nt el�sz�r �rzi ezt a… nos, ne menj�nk ennyire messzire. Persze n�zhette logikusan is az eg�szet. M�g ha azt a t�nyt nem is vette volna figyelembe, hogy Sirius… fi� (amit el�g neh�z lenne nem megtenni), m�g akkor is volt egy-k�t probl�ma. Nevezetesen, hogy az ifjabb Black val�sz�n�leg nem �ppen egy v�rfarkassal szeretne… szorosabb bar�ts�got k�tni. Meg persze, hogy l�that�lag m�g mindig szerelmes volt Isabelbe.

�gy t�nt a dolgokat m�r nem lehet enn�l jobban �sszekusz�lni. Remus pedig mindennek a k�zep�n �lt �s nem tehetett m�st, csak v�rt.

***

Mr. �s Mrs. Black este sz� n�lk�l t�vozott. Miut�n az ajt� bez�r�dott m�g�tt�k, Remus sok�ig csak elveszve �lldog�lt a nappaliban. Siriusnak nyom�t sem lehetett l�tni eg�sz nap, Mrs. Maddison pedig vacsora ut�n hazament. A h�z t�k�letesen �res volt �s k�s�rtetiesen cs�ndes.

Eg�szen addig, am�g a fi� gyomra bele nem kordult az �jszak�ba. Nagy nehezen r�vette mag�t, hogy megmozduljon �s a konyha fel� vette az ir�nyt. Nem is pr�b�lt meg az eb�dl�asztaln�l enni, m�r rutinb�l a konyhai kisasztalhoz �lt �s automatikusan kanalazni kezdte az �telt. A csend m�r szinte teljesen elsz�d�tette, a feje pedig er�teljesen z�gott, de egyszer�en m�r nem tudott gondolkodni. Eg�sz �ll� nap m�st sem csin�lt, �s �gy t�nt, az agy�nak ebb�l teljesen elege lett. Eljutott arra a pontra, ahol m�r nem tudott t�bb �rvet felhozni, magyar�zkod�-jelenetet mag�ban elpr�b�lni �s tervezgetni a k�vetkez� mondat�t.

�s el�sz�r azt sem vette �szre, hogy m�r nincs egyed�l a helyis�gben.

-Remus?

A fi� bamb�n pislogott f�l az id�k�zben �ress� v�lt t�ny�rr�l. A feje tov�bbra is iszonyatosan z�gott, amivel most m�r vetekedett sz�ve d�b�rg�se is. Az eg�sz olyan val�tlannak t�nt…

-Igen? –k�rdezte egy t�volinak t�n� hang, amely valahogy a saj�tj�ra eml�keztette.

-N�zd… tegnap este… -kezdte zavartan a m�sik, de a furcsa hang k�zbesz�lt.

-Sajn�lom. Felejts�k el, rendben?

-De h�t… �n csak azt akartam mon…

-Az �n hib�m volt. Meg�rtem, ha nem akar l�tni t�bbet.

-De �n nem… �s m�gis mikor t�rt�nk vissza a mag�z�d�shoz?!

      Remus �rezte, hogy a teste felemelkedik a sz�kb�l �s az ajt� fel� indul.

-Akkor, amikor �tl�ptem a hat�rt. Amikor voltam olyan figyelmetlen �s elfelejtettem, hogy honnan j�ttem �s ki is vagyok.

Olyan volt, mintha az eg�sz vil�g lelassult volna k�r�l�tte… mintha egy r�gi mugli filmben j�rna, amilyeneket m�g az anyja mutatott neki… mikor egy �r�kk�val�s�gnak t�nik, mire megmozdul a k�pkocka.

Sirius d�bbenten n�zett ut�na, ahogy a fi� elhagyta a szob�t.

… �s amikor egy pillanatra elhittem, hogy mindez nem sz�m�t…