Mire kis�t�ltak az igazgat�i irod�ban tal�lhat� kandall�b�l, sz�tn�zve r�gt�n tapasztalt�k, hogy m�r az �sszes Rendtag meg�rkezett �s a megbesz�l�s is folyik egy ideje.

- J� napot mindenkinek! Eln�z�st –biccentett zavartan Lupint �s gyorsan helyet foglalt egy �res sz�ken.

Siriust azonban cseppet sem ideges�tette, hogy minden szem r� szegez�dik. K�nyelmesen, �s egy kicsit dacosan kib�jt a kab�tj�b�l �s csak azut�n �lt le Remus mell�. Egyesek megrov� arcot v�gtak, James vigyorgott, Piton viszont olyan fels�bbrend�en n�zett r�juk, hogy Sirius keze �k�lbe szorult az asztal alatt. 

- Nos –Dumbledore ked�lyesen mosolygott �s �sszef�zte az ujjait maga el�tt. –Hol is tartottunk? 

- Ha megengedi, igazgat� �r –kezdte Piton.

- Oh, igen, Perselus, k�rem folytassa!

A b�jitaltan tan�r megk�sz�r�lte a tork�t.

- Teh�t. Miel�tt Black�k f�lbeszak�tottak volna, �ppen az �ri�sokr�l besz�ltem… –ki�lvezte szavainak hat�s�t, azt�n folytatta: –Dumbledore! Azt az utas�t�st kaptuk, vagyis kapt�k a hal�lfal�k, hogy miel�tt vegy�k fel a kapcsolatot a f�n�k�kkel. �gy hiszem, min�l hamarabb gy�zi meg �ket a Nagy�r, ann�l hamarabb lesz esed�kes egy �jabb t�mad�s. 

N�h�nyan nyugtalan pillant�st v�ltottak.

- De persze lehet, hogy t�vedek –sz�gezte le.

- Mi�rt, Piton? H�t nem a Nagy�r egyik bizalmasa vagy? –sz�lt oda hangosan Sirius. Cseppet sem �rdekelte, hogy megint mennyien r�meredtek.

Dumbledore k�rd� tekintet�t l�tva azt�n m�giscsak pontos�tott:

- Csak azt akartam ezzel mondani –kezdte lassan, elid�zve Perselus megkem�nyedett arcvon�sain, –hogy nem �rtem, a mi kedves koll�g�nk mi�rt ilyen bizonytalan a legk�zelebbi t�mad�s id�pontj�t illet�en. �gy v�lem, ez egy nagyon fontos d�tum, rendesen fel kell r� k�sz�ln�nk, nem �r�nk r� vakl�rm�kkal foglalkoznunk… V�lem�nyem szerint Pitonnak, mint hal�lfal�nak nagyon is tiszt�ban kellene lennie ezzel, ha a Nagy�r t�nyleg minden gy�l�s�n r�szt vesz. 

Szavait n�ma csend fogadta. Black �rezte, hogy Pipogyusznak puszt�n a l�tv�ny�t�l is a fej�be sz�kik a v�r, m�gis egyenesen r� szegezte a tekintet�t, m�g v�letlen�l sem pillantott oldalra. Mondjuk Remusra.

- A k�rd�s jogos –b�lintott Kingsley �s v�rakoz�an n�zett a tan�rra. A legt�bben ugyan�gy tettek.

Piton kelletlen�l elmosolyodott.

- El�sz�r is: minden jelenlev�t szeretn�k biztos�tani arr�l, hogy amikor a S�t�t Nagy�r mag�hoz h�v minket, azt mindig �szreveszem –mondta cinikusan, �s megszor�totta bal alkarj�t-, �s term�szetesen el is megyek. Black v�daskod�sa teh�t alaptalan. M�sodszor: rem�lem, nem kell �jra meggy�zn�m a tisztelt t�rsas�got Dumbledore ir�nti h�s�gemr�l, �gy teh�t mindenkinek el kell fogadnia azt, hogy semmif�le inform�ci�t nem �ll sz�nd�komban elhallgatni a Rendt�l… Black gyan�s�tgat�sa is alaptalan –Piton lassan h�trad�lt a sz�k�ben, hagyva, hogy a szoba f�lhom�lyba burkolja az arc�t. –De mint mondtam, s ak�rmilyen meglep� is, a Nagy�r m�g maga sem tudja, mikor sz�nd�kozik �jra harcba �llni… Vagy legal�bbis nem k�z�lte ezt vel�nk.   

 T�bben halkan sustorogni kezdtek.

- De akkor mit tegy�nk, Albus? –k�rdezte Mr. Longbottom. –Ha nem tudunk semmi biztosat… Kett�zz�k meg esetleg az �rs�get? 

Dumbledore t�preng� arckifejez�ssel v�laszolt.

- Voldemort egy l�p�ssel el�tt�nk j�r –sz�lalt meg, mire n�ma csend lett a k�r alak� helyis�gben. A falakon l�g� r�gi iskolaigazgat�k �s igazgat�n�k k�pei �beren figyelt�k ut�djuk minden szav�t. –Hogy �szinte legyek, fogalmam sincs, mi j�rhat a fej�ben.

- Albus! �n szerint hamarosan �jabb t�mad�st szervez? –tudakolta agg�dva egy boszork�ny.

- Nem, Emmeline, erre nem esk�dn�k meg…

- Ugyan m�r, Albus! –recsegte Mordon. –Nem illik mag�hoz ez a k�vetkezetlens�g!

A felt�mad� zsivajban �rezni lehetettet, hogy a leveg� szinte szikr�zik. A var�zsl�k �s boszork�k nyugtalanul mocorogtak �s agg�d� pillant�sokat v�ltottak. V�g�l Dumbledore megel�gelte a dolgot.

- …Maradjunk annyiban, hogy r�gt�n �rtes�tem a tisztelt t�rsas�got, amint megtudunk valami biztosat az �ggyel kapcsolatban… Most pedig szeretn�m hallani, ki mit v�gzett tegnap…! 

*

A megbesz�l�s m�sodik fele kor�ntsem volt ennyire izgalmas. Sirius r�vid id�n bel�l azon kapta mag�t, hogy ak�rmennyire is igyekszik, egyre kev�sb� tud koncentr�lni. Az sem seg�tett rajta, hogy Podmore meglehet�sen monoton hangnemben adta el� az esti �rszolg�lat�nak t�rt�net�t, m�ghozz� minden egyes esem�nytelen percnek k�l�n mondatot szentelve.

Ennyi id� alatt m�r felkutathattunk volna p�r hal�lfal�t… vagy mittudom�n! Besz�lhet�nk volna az �ri�sokkal. Szerintem az �t gyalog sem tartana eddig. S�t. Legal�bb k�tszer elmagyar�zhattuk volna a f�gurunak, hogy mi vagyunk a j� fi�k. H�rom �ra alatt m�g egy ilyen gyengeelm�j� is r�h�gve felfoghatta volna az eg�szet… Mi�rt nem kapunk ma is valami feladatot �s l�p�nk le innen? Szeretn�k m�r valami hasznosat is csin�lni! …Tess�k! R�ad�sul �hes is vagyok! –d�h�ng�tt mag�ban Sirius.

Mire felocs�dott, �pp Lupinon volt a sz�l�s sora. De csak f�l f�lel hallgatta v�gig a besz�mol�t. Mikor azt�n mindenki nyikorg� sz�kekkel fel�llt k�r�l�tte, � is �gy tett.

Egy pillanat! –gyorsan kapkodni kezdte a fej�t a t�voz� emberek k�z�tt. Na �s a beoszt�s?

James l�pett mell� a t�megben.

- Nagy volt�l Pityvel, pajt�s! H�la neked, mindenki elgy�ny�rk�dhetett abban, milyen ronda is az, ha egy s�rg�sfak� arcb�r elpirul a d�ht�l.

- Mi? James! Mit mondott Dumbledore? Mit kell ma este csin�lni?

A f�rfi meg�tk�zve n�zett vissza r�.

- Csak annyit mondott, am�g nincsenek fejlem�nyek, addig mindenki menjen haza �s maradjon a fenek�n –id�zte a szem�veges fiatalember az igazgat� szavait. –Hol j�r az eszed, haver?

Sirius halv�nyan elpirult a sz�gyent�l.

- Ha r�m hallgatsz, nem �lsz t�bbet Holds�p mell� a gy�l�seken. A mi kis v�rfarkasunk teljesen elvette azt a marad�k eszedet is! –mondta vigyorogva.  

Black �jra elpirult, de most nem idegess�g�ben. 

- Nem is… teljesen m�s j�rt most a fejemben...

�gas azonban r�nevetett �s v�llon veregette.

- Na gyere, Tapmancs! Megh�vtunk benneteket eb�delni! Lily�k m�r el is indultak.

*

M�s k�zleked�si forr�s nem l�v�n, �jra a kandall�t haszn�lt�k. Sirius m�g szerette is volna ezt a m�dszert, hisz gyors volt �s nem kellett annyira koncentr�lni, mint a hoppan�l�skor, csak ne j�rt volna olyan sz�d�t� forg�ssal. 

Mikor azt�n kinyitotta a szem�t, Jamest l�tta egy tiszta szoba k�zep�n.

- B�r ez nem egy ajt�, de az�rt ker�lj beljebb! –invit�lta a fiatalember bar�tj�t.  

Lily akkor l�pett be a szob�ba, karj�ban a kis Harryvel. Mosolyogva odavitte a k�t f�rfihoz. Sirius zavart vigyorg�ssal k�sz�nt�tte.

- Szia, Harry! H�t hogy vagy? –majd k�t ujjal megfogta a pici kezecsk�j�t �s kezet r�zott vele.

- James, vidd fel k�rlek, hagyj aludjon p�r �r�t az eb�d el�tt! –a boszork�ny sietve f�rje kez�be nyomta a cs�pps�get, v�gigsim�tott Sirius karj�n �s elindult a konyha fel�.

A var�zsl� intett a fej�vel �s mindketten elindultak az emeletre.

A Godric’s Hollow-i kis h�z nagyon bar�ts�gosan volt berendezve. Nem volt t�l zs�folt, ink�bb csak sz�nes, vil�gos, sok z�ld n�v�nnyel. R�gi, rendbe szedett b�torokb�l sem volt hi�ny a lak�sban, s Sirius tudta, hogy ezek nagyr�szt �gas sz�leit�l sz�rmaznak. 

F�rg�n felszaladtak a l�pcs�n, �s benyitottak balr�l a m�sodik szob�ba.

James gondosan lefektette �s betakargatta a m�g mindig izg�-mozg� Harryt a b�lcs�j�be, azt�n felegyenesedve megvakarta a fej�t.

- Megeszem a sepr�m, ha egy percet is aludni fog. Szerintem �pp most �bredt fel. Az a mugli dada, aki eddig vigy�zott r�, m�r nem valami fiatal, biztos nem tudta lefoglalni.

Black r�t�maszkodott a kis�gy sz�l�re, onnan n�zte keresztfi�t, aki m�r le is r�gta mag�r�l a macis takar�j�t. 

- Mi van veled, Tapmancs? Nagyon elgondolkozt�l.

Sirius csak elmosolyodott.

- Nem f�r a fejembe Dumbledore. Nem is tudom, mi�ta m�k�dik a Rend, de m�g egyszer sem k�ld�tt el minket feladat n�lk�l. 

Potter v�llat vont.

- Passz.  

- Mit gondolsz, elm�lt volna a vesz�ly?

- Nem, azt nem hiszem –r�zta a fej�t James.

- H�t �n sem –Sirius sz�rakozottan felemelte a pl�ss�llatot az �gy sark�b�l, ami�rt Harry m�r egy ideje ny�jt�zkodott.  – Am�g Voldemort �letben van, sohasem lehet�nk nyugodtak. Nem tudom, mit gondoljak… lehet, hogy tud valamit, csak nem mondja el? Olyan nagy a baj? A fen�be…! Olyan, mintha mindenkit nyaralni k�ld�tt volna!

James kih�zta mag�t �s csillap�t�an Sirius v�ll�ra tette a kez�t.

- Ha itt lesz az ideje, sz�lni fog �s akkor mindny�jan megy�nk... M�r h�romszor szembesz�lltunk vele �s t�l�lt�k. Legk�zelebb is t�l fogjuk.

Black belen�zett James elt�k�lt arc�ba.

- Harcolunk, bar�tom! –er�s�tette meg. – Nem az irod�ban piszmogunk a pap�rok felett, hanem szemt�l szemben fel�llunk a hal�lfal�kkal. �s gy�zni fogunk!

Potter b�lintott. Azt�n somolyogni kezdett.

- A mi kedves Pipogyusz cimbor�nkkal v�llt v�llnak vetve fogunk vonulni!

- �s v�delmezz�k �t ak�r az �let�nk �r�n is! –tette a sz�v�re a kez�t Sirius. Azt�n mindketten elr�h�gt�k magukat.

- EB�D! –ki�ltott fel az emeletre Lily.

- Csak ut�nad! –intett James. Miel�tt kiment, gyeng�den megsimogatta fia feje b�bj�t, csak azut�n eredt Tapmancs nyom�ba.

*

Az �tel fens�ges volt. Sirius mindenb�l k�tszer vett. Nem gy�zte k�zben hangoztatni, hogy mennyire irigyli Jamest ez�rt a koszt�rt; ezerszer jobb volt, mint amit �k ketten kutyulnak �ssze Remussal –s ezen sajnos nem volt mit tagadni.

Eb�d ut�n mindannyian le�ltek besz�lgetni. A t�ma mindenf�le vid�m dolog volt, a v�rhat� harc �s kimenetele ez�ttal nem ker�lt sz�ba. James �s Sirius �ppen az utols� iskol�s �v�kr�l nosztalgi�ztak �s nevettek az eml�keken, amikor Lily visszat�rt az etet�sb�l, karj�ban Harryvel.

- Egyszer�en nem akar elaludni! –sop�nkodott. –Nem tudom, mi�rt. Pedig a k�nyv vil�gosan megmondta, hogy ilyenkor a bab�k mindig el�lmosodnak.

-  A k�nyvet nem a fiadr�l �rt�k –mondta ked�lyesen James �s megpuszilta a mell� helyet foglal� boszork�nyt.

- Sirius, meg akarod fogni? –k�rdezte hirtelen Lily.

- �h…

- M�r nagyon hi�nyolja a keresztapj�t –mes�lte a n� �s minden kertel�s n�lk�l a f�rfi �l�be �ltette a bab�t.

Black remeg� kezekkel karolta �t, hogy Harry le ne essen. Kicsit felemelte, hogy ne a t�rde sz�l�n �lj�n a kisgyerek, majd a fotelon tal�lt kisaut�t a kez�be adta. Annyira el volt vele foglalva, hogy �szre sem vette, a m�sik h�rom ember n�h�ny pillanatig n�ma csendben �lt �s mosolyogva figyelte a jelenetet.

*

M�r alkonyodott, mire Remus�k �gy d�nt�ttek, hogy ideje hazamenni�k.

M�rcius k�zep�hez k�pest aznap este meglehet�sen meleg volt a leveg�. Megbesz�lt�k Lily�kkel, hogy majd keresik egym�st, azt�n elindultak az egyik kis utc�n.

- S�t�ljunk –javasolta halkan Lupin.

Tapmancs n�m�n b�lintott.

- Egy�bk�nt –kezdte p�r l�p�s ut�n Black. –Megvan, mint kapsz t�lem kar�csonyra.

- H�m, mit?

Sirius felnevetett.

- Veszek neked egy sz�p �j szak�csk�nyvet.

- Oh, persze! –Remus finoman oldalba b�kte p�rj�t. –Akkor te is azt kapsz t�lem… �n nem f�z�k egyed�l.

- Ki mondta, hogy egyed�l kell? –sz�lt der�lten Black. –Szeretem, hogy mindent egy�tt csin�lunk.

Szavait b�k�s csend k�vette. Remus m�g mindig mosolyogva n�zegette a cip�je orr�t, Sirius pedig egy darabig �t.

A nap egyre kevesebb f�nyt adott, s a k�rny�k m�r el�gg� kihalt volt.

A jelekb�l �t�lve ez a v�rosr�sz tele volt muglikkal. Szinte mindegyik h�z el�tt parkolt egy c�ges kocsi, s az el�kertekben olyan szab�lyosan n�tt a f�, hogy azt m�g a „nemes” Black csal�d is megirigyelhette volna.

Sirius gyorsan m�sra terelte a gondolatait. K�nyelmesen bandukoltak tov�bb; a fekete haj� f�rfi sz�rakozottan olvasgatta a k�lv�rosi h�zak postal�d�inak neveit.

- Prewett…

- Mi? –n�zett fel Remus.

- Molly Prewett… –ism�telte a var�zsl�. –Hogyhogy m�r nem eml�kszel r�? Egy �vfolyamba j�rtunk –Lupin k�rd� tekintet�t l�tva hozz�tette: –Itt a neve a t�bl�n! Szerinted � is itt lakik?

Holds�p kilesett Sirius v�ll�nak takar�s�b�l. Elolvasta a csal�dnevet –ez a m�velet �tsz�r olyan hossz� ideig tartott neki, mint �gy �ltal�ban az embernek-, de azt�n v�llat vont �s tov�bbindult.

- Mi�rt nem cs�ngett�nk be? –faggat�zott Sirius, amikor utol�rte.

- Bolond vagy –morogta Lupin. –Tudod h�ny Prewett nev� csal�d �l Angli�ban? Kopogtassunk be mindegyikhez? 

- Neem. De szerintem itt lakik.

- Ezt meg honnan veszed? –k�rdezte Remus. Leheletnyi felindults�g �rz�d�tt a hangj�ban.

- Meg�rz�s –susogta Black.

- Nem vagy vicces –h�zta fel az orr�t Lupin. – �s k�l�nben is. Ha m�r f�rjhez ment, akkor t�bb� nem is �gy h�vj�k.

- De lehet, hogy ez a sz�lei h�za –er�sk�d�tt tov�bb a f�rfi. –Azok pedig meg tudj�k mondani, hogy �ppen kivel �l!

A sz�k�sbarna haj� f�rfi megtorpant.

- Sirius… te most mit csin�lsz?

- �hm, �pp azt v�rom, hogy �jra elindulj. Kezd egy kicsit hideg lenni.

Lupin csak legyintett egyet a h�lyes�gre.

- Tudod, mire �rtettem.

Sirius bizalmasan elmosolyodott �s szorosan p�rja mell� l�pett.

- Csak gondoltam, hogy �rdekel –piszk�l�dott finoman.

- Hagyd abba, j�?

- Mi�rt? Mi rosszat tettem? –Sirius farkasszemet n�zett bar�tj�val. – Term�szetes, hogy �rdekel. Ebben nincs semmi!

- De nem �rdekel! –sziszegte amaz d�h�sen. – �s… m�g ha tudni is akarn�m, akkor sem illik vadidegenk�nt be�ll�tanunk valahova, r�ad�sul k�rdez�s n�lk�l!

- Sz�val elgondolkozt�l rajta! –v�gta r� diadalmasan Black.

- Mi�rt tenn�k �gy? Te tal�n fel szoktad keresni a volt n�idet �s kifaggatod �ket, hogy megy a soruk?!

Tapmancs nem felelt, Lupin ezt pedig egy�rtelm�en f�lre�rtette.

- Nem �rtem, mi a fen�nek hoztad ezt fel, Sirius –mondta, imm�r sokkal m�lyebb zeng�s� hangot meg�tve.

- Csak… az�rt mert…

- V�rj! Ink�bb ne magyar�zd meg! –emelte fel a kez�t Lupin. – Hagyjuk az eg�szet, j�?

Black mozdulatlanul n�zett r�.

- Hoppan�ljunk haza –javasolta az alacsonyabbik f�rfi.

- M�r nem akarsz s�t�lni?

- Nem. Elment a kedvem.

Sirius ciccentett �s zsebre dugta a kez�t.

- Rendben –v�laszolt nyugodtan. –Azt�n majd sz�lj, ha kiduzzogtad magad. Akkor szexel�nk egy j�t �s azt�n megint minden rendben lesz.

- Idi�ta –Remus p�r m�sodpercig szem�ld�k r�ncolva n�zett r�, majd a k�vetkez� pillanatban halk pukkan�s k�s�ret�ben dehoppan�lt.

*

Sirius egy�ltal�n nem sietett a hazaindul�ssal. M�g elsz�vott egy cigit a l�mpaoszlop alatt, s amikor m�r az els� csillagok is felt�ntek az �gen, csak akkor hoppan�lt haza.

A lak�sban koroms�t�t fogadta.

A f�rfi kib�jt a kab�tj�b�l �s felh�nyta a fogasra. Megfordult a fej�ben, hogy dacb�l esetleg visszatolja a motort �s be�ll�tja a nappali k�zep�re, de azt�n elvetette az �tletet. Bet�molygott a szob�ba �s le�lt az egyik fotel karf�j�ra. Az innen ny�l� h�l� ajtaja f�lig be volt hajtva �s halv�ny narancss�rg�s f�ny sz�r�d�tt ki a r�sen. 

Ez egy �j tr�kk. Ny�lv�n r�j�tt, hogy nem veszem be, ha alv�st sz�nlel… Fogadjunk, hogy olvas.

Sirius s�t�ten elmosolyodott �s belet�rt a haj�ba.

Valahogy �rr� lett rajta egyfajta rosszkedv. Igaz�b�l m�r nem tudta megmondani, mi�rt k�tekedett az utc�n annyit, tal�n csak az d�h�tette fel, ahogy Remus hozz��llt a dologhoz.

- Nincs abban semmi, ha valakit k�s�bb is �rdekel, mi lehet az els� szerelm�vel! Vagy az els� csajjal, akit megcs�kolt –dohogta csendben mag�nak. –Ha tudn�m a vezet�knev�t, �n biztos ut�namenn�k! 

- De �n nem te vagyok –hallatszott egy csendes hang az ajt�b�l. Lupin m�r felh�zta a pizsam�j�t �s olvas�szem�veg volt az orr�n. – …Hol alszol?

- Mi�rt? Van v�laszt�si lehet�s�gem? –heveskedett Black.

Lupin szigor� arcot v�gott, b�r ezt a h�tulr�l j�v� f�nyt�l a m�sik f�rfi nem l�thatta. Ink�bb csak a hanglejt�s�re figyelt. Remus habozott.

- …van –mondta v�g�l, azt�n v�rt.

Gyer�nk, Remus, mondd a szemembe, ami nem tetszik! Ne j�tszd itt a m�rt�rt!

Eltelt vagy f�l perc is, n�ma csendben.

- Ez a kanap� nagyon k�nyelmesnek l�tszik –felelte v�g�l Sirius. M�g fel sem �llt, hogy esetleg �t�lj�n a p�rn�kra, az ajt� halkan koppanva becsuk�dott m�g�tte.

*