*

Gondolataiba m�lyedve l�pett ki a kandall�b�l. Zsebre dugott k�zzel elindult a kij�rat fel�, amikor is ut�na ki�ltottak. Black megfordult, majd egy pillanatra megfeledkezve a probl�m�j�r�l magabiztosan elmosolyodott. Hagyta, hogy Madam Rosmerta mell�tipegjen �s a pulthoz vonszolja.

- …jaj, olyan r�gen nem j�rt�l erre, kedvesk�m! Gyere, �lj csak le, mindj�rt t�lt�k neked valami finomat! –azzal visszalibbent a pult m�g� �s felkapott egy nagy kancs�t. –M�zbor j� lesz, bog�rk�m? H�t Jamest hol hagytad? Mondd, ugye mindny�jan j�l vagytok?

- Persze –b�lintott Sirius. M�r kisdi�k kora �ta hozz� volt szokva a h�lgy kiv�telez�s�hez, �s mondhatni egy�ltal�n nem is zavarta a dolog.

- Na �s mi sz�l f�jt erre?

- Besz�lnem kell Dumbledore-ral –markolta meg a var�zsl� a kup�j�t.

- �hm –felelte a h�lgy t�prengve �s r�k�ny�k�lt a pultra. –Ak�r hiszed, ak�r nem, de a vend�geim fele az�rt szokott bet�rni ide, mert s�rg�s elint�znival�ja van az igazgat� �rral. H�t igen, nem mindenki engedheti meg mag�nak, hogy egyenesen Dumbledore irod�j�ba �rkezzen a kandall�j�n kereszt�l. Azt mondj�k, csak a legbizalmasabb �gyekben lehet ott felkeresni –Rosmerta a f�le m�g� sim�totta a haj�t, majd bizalmasan Siriushoz hajolt, kez�t a sz�ja el� tartva. –Az a h�r j�rja, hogy az igazgat� �rnak van egy �sszeesk�v�kb�l �ll� csoportja, akik szembe akarnak sz�llni Tudodkivel… 

- Val�ban?

A n� nagy komolyan b�lintott.

- De t�bb r�szletet nem tudok a dologr�l, ezt is, amit most mondtam el, h�tpecs�tes titok, meg�g�rtem Helga bar�tn�mnak, hogy nem fecsegem el senkinek –csicsereget. –De benned megb�zom, Black, mindig is j� fi� volt�l! –kiny�jtotta a kez�t �s v�gigsim�tott vele a f�rfi arc�l�n. 

Sirius v�laszul csak a n� szem�be n�zett, k�zben pedig p�r kortyra megitta az ital�t. 

- K�sz�n�m, Madam Rosmerta!

- H�nyszor mondjam m�g, hogy sz�l�ts csak a keresztnevemen, te fi�! –legyintett kac�ran.

Tapmancs csak t�relmesen mosolygott, azt�n kif�jta a leveg�t �s lek�sz�l�dott a b�rsz�kr�l.

- Nos, azt hiszem, ideje mennem. K�sz�n�m a bort!

- Nincs mit sz�vem, nincs mit! Azt�n… –�ll�totta meg m�g egy sz� erej�ig, –j�rhatn�l egy kicsit gyakrabban is errefel�…!

- …h�! H�!!

- J�l van, megyek m�r, nem kell ord�tozni! –pir�tott r� a boszork�ny az egyik vend�g�re. –Nem hal bele, ha csak f�l perc m�lva kapja meg a strucctoj�s r�ntott�j�t…! –morogta maga el�, de az�rt r�tette a t�ny�rt egy kerek ez�st t�lc�ra �s elsietett a kocsma t�voli sark�ba.  

Black pedig sarkon fordult �s hamarosan m�r a Roxfortba vezet� poros utat taposta.

Gondolatai �jra elkalandoztak James, Harry �s a j�slat fel�, ami miatt t�rt�netesen nem tudott tov�bb aludni. Akkor d�nt�tt �gy, hogy szem�lyesen besz�l Dumbledore-ral, h�tha megtud t�le m�g valamit.

J�, lehet, hogy nem fog t�lzottan �r�lni nekem, meg annak sem, hogy �gas elmondta nek�nk a dolgot, de akkor is meg�rthetn�, hogy agg�dunk �rt�k! Az�rt rem�lem, nem k�ld majd a fen�be kora reggel… Mert fogalmam sincs, hogy meddig szokott reggel szuny�lni.   

Sirius meg�llt az iskola f�l�pcs�je el�tt. H�trasim�totta a haj�t a szem�b�l �s az ablakokat kezdte f�rk�szni, mintha azt rem�ln�, kisz�rja az igazgat� h�l�j�nak ablak�t �s benne az �g� gyerty�kat.

V�g�l lenyomta a k�tsz�rnyas t�lgyfaajt� kilincs�t �s bel�pett a bej�rati csarnokba. L�ptei visszhangoztak a n�ptelen folyos�kon, egyik m�sik portr� m�g jav�ban szuny�k�lt. A f�rfi n�ha belebotlott p�r di�kba, akik sebt�ben magukra kanyar�tott k�nt�sben �s t�r�lk�z�vel igyekeztek a legk�zelebbi mosd� fel�. A legt�bben az�rt megn�zt�k maguknak a fiatalembert, de nem sz�ltak egy sz�t sem.

Black v�gre befordult arra a sz�les folyos�ra, ahonnan Dumbledore irod�ja ny�lt. A jelsz�t tudta, �gy egyenesen a k�sz�rny el� l�pett �s m�r nyitotta is a sz�j�t, amikor…

- Black!

Sirius megp�rd�lt a tengelye k�r�l, majd amikor kisz�rta Pitont, arca torz mosolyra h�z�dott. Megv�rta, am�g a b�jitaltan tan�r be�ri �t; �jfekete k�penye csak �gy �szott ut�na s mikor a k�zvetlen�l a f�rfi el� l�pett, t�vols�gtart�an �ssze is h�zta mag�n.

- Mit k�pzelsz, mit csin�lsz? –meredt r� undorodva. –Csak �gy bet�rsz ide?!

- Neked is j� reggelt, Pipogyusz!

- Azt aj�nlom, hord el magad az iskol�b�l! Semmi keresnival�d itt tan�t�s idej�n!

- Csak miut�n besz�ltem Dumbledore-ral –jelentette ki Sirius. –Felesleges ugr�lnod, Pipogyusz, �gysem tudsz visszatartani. Nagyon fontos dologr�l van sz�… Cukorpenna! –fordult a sz�rnyszoborhoz.

A k�vetkez� pillanatban a k�sz�rny alig l�that�an pislogott egyet, azt�n �letre kelt �s f�lre�llt az �tb�l.

- Fontos, mi?

Sirius m�r k�sz�lt r�l�pni a legels� l�pcs�fokra, de ink�bb visszafordult.

- El sem tudom k�pzelni, hogy egy magadfajta ugyanazt tartja fontosnak, mint egy �p esz� ember –folytatta Piton. –Menj vissza a h�zadba a v�rfarkasodhoz, Black �s ne zaklasd az igazgat� urat a jelent�ktelen kis probl�m�iddal!

Egy m�sodperc t�red�k�ig tartott az eg�sz. Sirius vill�mgyorsan el�r�ntotta a p�lc�j�t �s Perselus k�p�re szegezte, de a m�sik is r�sen volt, mintha direkt k�sz�lt volna erre. Egyszerre ki�ltott�k el �tkaikat, amik f�l�ton �ssze�tk�ztek �s ir�nyt v�ltoztatva a k�falba csap�dtak. �ppen csak elhaltak a szikr�k, mert egy m�sodperc m�lva m�r felt�nt a t�volban egy kis csoport tanul�.  

- Fogd be a sz�d, Piton! –zih�lt a var�zsl�, p�lc�j�t m�g mindig k�szenl�tben tartva.

- Mert ha nem, akkor mi lesz? –susogta vissza a f�rfi.

- Nagy szerencs�d, hogy nem �rek r� veled foglalkozni, k�l�nben egyenesen a gyeng�lked�n k�tn�l ki!

- Pr�b�ljuk csak ki! –v�gott vissza rezzen�stelen arccal Perselus. –L�ssam azt a harci virtust, amir�l olyan g�g�sen hencegsz a gy�l�seken!

- Nekem legal�bb van mivel hencegnem a Rend el�tt!

- Oh, t�nyleg –b�logatott elgondolkozva Piton. –Azt hiszem, mindenki nev�ben besz�lek, amikor azt mondom, undor�t� volt, amit tegnap Lupinnal m�veltetek…

Tapmancs �sszeh�zta a szemeit �s fenyeget�en k�zel hajolt Piton arc�hoz. Sajnos a gyerekek m�g mindig nem �rt�k el a l�pcs�t…

- Mindig is egy fennh�j�z� k�l�nc volt�l, m�g a bar�taid k�z�tt is –mondta lassan a fak� arcb�r� f�rfi. –De azt nem gondoltam volna, hogy id�ig s�llyedsz. Hozz�d k�pest m�g a s�rv�r�ek is megbecs�lt tagjai a var�zsl�t�rsadalomnak... A helyedben m�r puszta k�zzel megfojtottam volna magam. De bel�led a tisztess�g leghalv�nyabb szikr�ja is hi�nyzik.

Sirius �rezte, ahogy a f�l�ben egyre hangosabban l�ktet a v�r.

- Fogd be! –mondta lassan. M�g szorosabban markolta a p�lc�j�t, �s v�rta, v�rta, hogy a k�v�ncsian h�trafordulgat� di�kok v�gre l�t�t�vols�gon k�v�lre �rjenek.

- A f�rfi nem sz�gyene vagy, Black! –provok�lta tov�bb Piton, imm�r szinte k�pve a szavakat. –T�k�letesen �sszeillesz azzal a k�cs�g v�rfarkassal! H�nyingerem van t�letek!

Piton bizony�ra m�g folytatta volna tov�bb, de Tapmancs bal �kle hat�s�ra bel�fojt�dott a sz�. A f�rfi eddig b�rta; teljes erej�b�l beh�zott neki, �gy, hogy Perselus a lend�lett�l ny�gve a szemk�zti falnak esett. Var�zsp�lc�ja elgurult a f�ld�n, � maga pedig a f�jdalomt�l eltorzult arccal lecs�szott a k�re.

- Kevergesd a b�jitaljaidat, Pipogyusz! M�sod �gysincs az �letben! –sz�rte a szavakat a fogai k�z�tti r�sen Sirius, azt�n m�g mindig remegve megigaz�totta mag�n a f�lrecs�szott kab�tj�t �s a v�rz� sz�j� Pitonra t�bb� �gyet sem vetve elsietett.

*

Sebes l�ptekkel szelte a kast�ly gyep�t, szinte m�r rohant.

Ezt meg fogja keser�lni, ha addig �lek is!! Szem�t… szem�t, �llat denev�r!! Az a nagy szerencs�je, hogy az iskol�ban voltunk, k�l�nben m�r laposra vertem volna!

Eg�szen a Tiltott Rengeteg sz�l�ig menetelt er�b�l, ott azt�n a f�radts�g miatt meg kellett �llnia. Az egyik �les feny� t�rzs�nek t�maszkodott �s igyekezett nagyokat l�legezni.

De nem akart megnyugodni. Tombolni szeretett volna. Ott maradni az igazgat� irod�ja el�tt �s addig p�f�lni Piton k�p�t, am�g �ssze nem esik… Azt�n pedig bet�rni Dumbledorehoz �s �t is k�rd�re vonni, hogy hogy volt k�pe elhallgatni James�k el�l a j�slatot, amikor nagyon j�l tudta, hogy Harry mekkora vesz�lyben lehet!

Lelkiismeret-furdal�s n�lk�l hagyta, hagyj �ljenek gondtalanul, mik�zben Harry mindv�gig hal�los vesz�lyben volt! �s ezt se Lilynek, se Jamesnek nem jutott esz�be sz�mon k�rni a kedves igazgat� �rt�l?! �n vagyok az egyetlen, akinek ez felt�nik? Tal�n csak �n reag�lom t�l a dolgot �s k�zben igaz�b�l boldognak k�ne lennem, hogy a diri egy�ltal�n kegyeskedett sz�lni?! Hiszen mindenki marh�ra �r�l annak, hogy egy teljes �v ut�n v�gre kiny�gte, mi �js�g Voldemorttal! A francba…!

Beleboxolt a fa t�rzs�be, azt�n fel is szisszent, amikor a k�rge lehorzsolta a k�zfej�r�l a b�rt. M�gsem t�r�d�tt tov�bb a kez�vel, nem is n�zett r�, csak ell�kte mag�t a f�t�l �s elindult a Roxmortsi falu fel�.

*

J�l kifulladt, mire el�rte a kis h�zakat. Sz�nd�kosan nem a H�rom Sepr� rost�ly�t haszn�lta a hazajut�shoz, ink�bb a telep�l�s sz�l�n �ll� Sz�rnyas Vadkant c�lozta meg.

Mire �jb�l a lak�s�n volt, m�r sem kedve, sem ereje nem volt rosszkedve levezet�shez. Csak levetette mag�t a kanap�ra �s szem�ld�k r�ncolva behunyta a szem�t.    

- Sirius?

Nagyszer�…!

Lupin nyomban bel�pett a szob�ba �s bizonytalanul megk�zel�tette a bar�tj�t. Tapmancsnak az az �rz�se t�madt, mintha eg�sz id� alatt k�szenl�tben �llt volna, mintha csak azt v�rta volna, hogy � hazaj�jj�n. �s most cseppet sem volt olyan hangulatban, hogy elkezdjen neki magyar�zkodni. 

- Mi t�rt�nt? Hol volt�l?

Black lassan kif�jta a leveg�t.

- T�r�dj a saj�t dolgoddal, Remus.

- Sirius! –sz�lt r� a var�zsl�. Az eml�tett lemond�an megcs�v�lta a fej�t �s t�r�k�l�sbe torn�zta mag�t.

- Tudom, hogy �gysem hagysz b�k�n, am�g ki nem szeded bel�lem –a f�rfi f�szkel�d�tt m�g egy kicsit �lt�ben, azt�n g�nyosan elkezdte. –Sz�val k�pzeld el, Roxfortban voltam. Hogy mi�rt? Besz�lni akartam Dumbledore-ral a j�slatr�l. Igen, tudom, hogy ez baroms�g, meg hogy j�v�k �n ahhoz, hogy csak �gy zavarni mer�szelem meg minden, de nyugodj meg, kedves, nem �llt m�domban tal�lkozni vele… El�gedett vagy? Vagy m�g ezek ut�n is megkapom a magam�t?   

- Sirius… –pr�b�lkozott Remus.

- Na?! Mi az?! K�v�ncsian v�rom!

- Ez akkor is… ennek semmi �rtelme nem volt. Hogy odament�l…

- H�t persze! –csattant fel a fekete haj� var�zsl�. Felpattant �s fel al� kezdett j�rk�lni. Most m�r nem az igazgat�ra, Remusra volt v�gtelen�l d�h�s. – M�gis mit v�rt�l t�lem? …S�t! Te ezt biztosan megmondtad volna j� el�re! Milyen szerencs�m van, hogy legal�bb te mindig tudod, mikor mit kell tenni! 

- Hagyd abba!

- Mi�rt?! –Sirius p�rja sz�k�hez rontott s a karf�ra t�maszkodva fenyeget�en  a szem�be n�zett. –Egy ilyen t�k�letes m�rt�rnak, mint neked t�rnie k�ne ezt a viselked�st, nem?

- Most provok�lsz engem?

- J� reggelt! –v�laszolt idegesen Black. –De ebb�l �gysem lesz semmi… Gy�l�l�m, amikor ilyen nyugodt maradsz, mik�zben �n majd meg�r�l�k! 

- Jobb lenne tal�n, ha �n is �gy �v�lt�zn�k, mint egy eszel�s? –emelte fel a hangj�t Lupin.

- Jobb! Igen! –v�gta r� Tapmancs, �s egy�ttal megragadta a fiatalember inggall�rj�t �s maga fel� h�zta.   

- Te nem vagy norm�lis! –sz�lt hitetlenkedve Holds�p �s bossz�san megpr�b�lta lefejteni mag�r�l t�rsa ujjait. Sirius nem engedett, �gy Lupin a mellkas�t tasz�totta meg, hogy ell�kje mag�t�l. Black megvetette a l�b�t, �gy percekig csak birk�ztak egym�ssal, m�g v�g�l Remus csak ki tudott szabadulni. Mindketten zih�lva m�regett�k a m�sikat t�bb m�ter t�vols�gb�l; Sirius sajg� l�b�t massz�rozta, ahol a var�zsl� megr�gta.

- Na mi lesz? Megint r�m akarsz rontani? –biccentett a fej�vel Lupin. –Gyere csak!

- Szeretn�d, mi? –morogta Black, majd lehuppant a sz�nyegre. Lehunyta a szem�t, �gy kapkodott leveg� ut�n. Melege volt �s �gy l�ktetett a feje, hogy azt �rezte, mindj�rt felrobban. �gyet sem vetett Remusra, aki valamerre elindult a szob�ban; csak akkor n�zett fel �jra, amikor valamilyen pergamen koppant a fej�n. –Mi ez? 

- Lev�l, nagyokos.

Sirius felt�rte a piros pecs�tet, sz�ttekerte a pergament �s olvasni kezdte a finom bet�s �r�st. V�g�l p�rj�ra n�zett �s gonoszan elmosolyodott. Tudta j�l, hogy Remus k�v�ncsi r�, ki a felad�. 

- H�t akkor… –t�p�szkodott fel a f�ld�l. –Nekem most s�rg�sen el kell mennem.

Csigalassan felt�p�szkodott, majd k�nyelmes temp�ban els�t�lt a h�l�szob�ba, ott pakolgatott egy kicsit, majd visszat�rt.

- Hova? –b�kte ki kelletlen�l Remus.

- Emmeline-hez. Tartozom neki egy sz�vess�ggel a m�ltkori�rt –v�laszolt csevegve Sirius. 

- Aha.

Lupin fogott egy �js�got �s visszatelepedett a fotel�be. L�tsz�lag cseppet sem �rdekelt�k �t az apr� r�szletek. 

- �s mondd csak –sz�lalt meg hirtelen.

- Ha?

- Tudja �, hogy mi ketten… –a mondatot t�relmetlen gesztikul�l�ssal fejezte be.

Sirius �sszer�ncolta a szem�ld�k�t.

Mi�rt nem nevezed nev�n a dolgokat, Holds�p?!

- Olyan l�nyeges ez? –mordult fel Black �s karba fonta a kez�t.

- Csak mondd el neki –sz�lt Holds�p szigor�an �s beletemetkezett a sz�tnyitott Reggeli Pr�f�t�ba. 

- Nem kell… –vont v�llat a fekete haj� f�rfi. S miut�n belen�zett a szinte borosty�n s�rga szemp�rba, m�g hozz�tette: –M�r tudja.

- Elmondtad neki?! –kapta fel a fej�t Remus, megfeledkezve h�v�s nyugalm�r�l. 

- Most mit vagy �gy oda? –torkolta le Sirius. –Az el�bb m�g te akartad annyira, hogy tudjon r�la! …Egy�bk�nt pedig szerintem mag�t�l j�tt r�, ha r�j�tt, �n nem mondtam semmit.

Lupin csak h�mm�g�tt �s lapozott egyet az �js�gban.

Tapmancs keze �k�lbe szorult. Most megint kedve lett volna nekiesni. De hi�ba �llt ott m�g percekig, Holds�p t�bb� nem sz�lt hozz�.

- Nem tudom, mikor j�v�k –vetette oda m�rgesen �s a k�vetkez� pillanatban hangos pukkan�ssal hoppan�lt.

*

Sirius megivott egy italt egy mugli b�rban, csak az�rt, hogy lenyugodjon. F�l �ra m�lva pedig m�r ott �llt a boszork�ny h�za el�tt.

Alighogy megnyomta az ajt�cseng�t, Emmeline kidugta a fej�t az ajt� r�s�n �s elmosolyodott.

- Szervusz! –mondta �s beinvit�lta vend�g�t.

Black biccentett, majd az el�szob�ban a f�lhom�lyban meg�llt �s szembefordult a h�lggyel.

- Nagyon k�sz�n�m, hogy elj�tt�l –kezdte udvariasan. –Tudod, a seg�ts�gedet szeretn�m k�rni. P�r napja vettem egy eg�sz b�kkfa szekr�nysort, �s eredetileg az �cs�mnek kellett volna �sszeszerelnie, m�ra �g�rte, de azt�n reggel kaptam t�le egy baglyot, hogy egyhamar nem tud elszabadulni vid�kr�l. Most kezdett az �j munkahely�n �s r�gt�n annyi feladatot kapott �s nem akar m�ris ilyen apr�s�g miatt szabadnapot kivenni –hadarta a n�. –Sz�val… megtenn�d esetleg, hogy seg�tesz nekem? Nem igaz�n �rtek az ilyen dolgokhoz. Persze csak, ha nem nagy gond… –elhallgatott �s �vatosan a f�rfira n�zett. –De t�nyleg csak, ha nincs m�s dolgod… –szabadkozott, –vagy ink�bb visszaj�ssz m�skor? Mert nekem �gy is j�…

Tapmancs elmosolyodott. Emmeline mindig magabiztos volt �s m�lt�s�gteljes. J�l �llt neki ez a kis fok� megszeppents�g.

- Minden rendben. Sz�vesen megcsin�lom –felelte v�g�l.

- T�nyleg? �, nagyon k�sz�n�m, Sirius! –sz�lt h�l�san a boszork�ny. –Akkor gyere! –intett a kez�vel �s bevezette a nappalij�ba.

A szoba meglehet�sen t�gas volt �s naps�t�ses. A sz�nyeg m�r fel volt csavarva �s a sarokba t�masztva, s az �l�alkalmatoss�gok is a fal mell� voltak tolva. Emmeline az egyik nagy dobozhoz s�t�lt �s elkezdte kipakolgatni bel�le az alkatr�szeket. Sirius hamar feltal�lta mag�t �s � is bontogatni kezdte a csomagol�st.

Ja, "a f�rfi nem sz�gyene..." Kiv�ncsi vagyok, Piton vajon megb�rk�zna- egy ilyen feladattal. Egy szekr�nyt nem lehet b�jitalokb�l ki�nteni...

- Tudom, hogy ez id�tlen k�r�s volt –hallotta a n� hangj�t-, csak ezek a dobozok m�r legal�bb egy hete itt �llnak �s m�r nagyon zavartak. Nem az�rt vesz az ember egy b�tordarabot, hogy azt�n napokig becsomagolva tartogassa. Csak ker�lj�n Erik a szemem el�…!  –d�nny�gte. 

Tapmancs pedig csak somolygott maga el�. Valahogy sz�vesen hallgatta ezt a dallamos hangot.

*

A munka a el�gg� elh�z�dott. M�r j�l bennj�rtak a d�lut�nban, mire a szekr�ny v�z�t siker�lt �sszeszerelni�k �s a hely�re �ll�taniuk. Sirius k�s�bb megtudta azt is, hogy a b�tor mugli boltb�l sz�rmazik.

�gy m�r �rthet�, mit�l olyan bonyolult. Bezzed amit az Abszol �ton vett�nk, szinte mag�t�l �sszerakta mag�t...

M�r csak a polcok k�vetkeztek, amikor a n� felaj�nlotta, hogy tartsanak megint sz�netet. K�vette a boszork�nyt a konyh�j�ba, sz�tn�zett, azt�n le�lt.

- Nem vagy �hes?

- H�t... �h…

- Ezt igennek veszem –azzal egy sz�t sem sz�lt t�bbet, csak intett a p�lc�j�val, mire mindkett�j�k el�tt megjelent az eb�d. 

(...)