(...)

Furcsa volt. M�r ami a helyzetet illette. Sirius �gy �rezte, egy eg�szen �j, bar�ts�gosabb oldal�r�l ismerte meg a boszork�nyt. M�r t�bb �ve j�ban voltak, rendesen el tudtak besz�lgetni mindenf�l�r�l a gy�l�seken, mint ahogy a legt�bb Rendtaggal, de akkor valahogy sokkal t�vols�gtart�bbnak l�tszott a h�lgy, mint most.

Vagy mint amikor Harryvel voltunk.

*

Nem telt bele sok id� �s a b�tort siker�lt teljes eg�sz�ben fel�ll�taniuk. P�r csavar az�rt kimaradt, de amikor Tapmancs felmutatta �ket, a n� csak j��z�en kacagott.

- Sz�p munka! –mosolyogott Emmeline elismer�en.

- M�g j�! Hiszen az �n kezem van a dologban! –ugratta Sirius.

- �, igen? �s netal�nt�n lenne kedved koccintani r� valamivel?

- Lenne –v�gta r� a f�rfi.

A n� f�rg�n kiszaladt a konyh�ba, onnan k�rdezett vissza: –S�r? Bor?

- Igen, ebben a sorrendben.

Visszat�rt, Black kez�be nyomott egy s�r�s�veget, majd le�lt a parketta k�zep�re. Sirius pislogott p�rat, azt�n k�vette a p�ld�j�t. 

- Azt�n mondd csak, nem sietsz haza?

- Nem igaz�n –d�nny�gte a var�zsl�. Felbontotta az ital�t �s belekortyolt.

- Egyed�l vagy most otthon?

- Nem. Hagyjuk –mondta rosszkedv�en. Semmi kedve nem volt sem a j�slatra, sem Remusra, sem pedig Pipogyuszra gondolnia. Ez  bizony�ra ki�lt az arc�ra is, mert a h�lgy gyorsan megr�zta a fej�t.

- Ne haragudj… nem tartozik r�m.

Cs�nd. Egy darabig csak �ld�g�ltek a szoba k�zep�n, ki-ki a saj�t �veg�b�l kortyolgatva.

- Na �s te? –sz�lalt meg v�ratlanul Sirius, m�g mindig a falon l�g� festm�nyre meredve.

- Hogy?

- Egyed�l laksz itt?

- H�t… nem. Hossz� t�rt�net.

- Van id�m –vetette ellen Tapmancs �s felbontott egy �jabb �veget.

Id�b�l t�nyleg el�g sok kellett, mire a boszork�ny nagyj�b�l felv�zolta a helyzetet. Siriusnak felt�nt, hogy Emmeline igyekezett t�nyleg csak a l�nyeget k�z�lni, nem ment bele az apr�bb r�szletekbe. De tal�n csak az�rt, mert nem tudta, ezzel mennyire untatja vend�g�t.

Az iskola elv�gz�se ut�n egy�tt �lt egy ideig a Roxfortos bar�tj�val, majd miut�n �k sz�tmentek, �tmenetileg a n�v�re is itt lakott, amikor nem mentek olyan j�l a dolgok a f�rj�vel. Azt�n pedig az �ccs�vel �lt, de mivel � most Walesben dolgozik, csak h�tv�gente alszik itt.

- Ennyi –fejezte be v�g�l sz�kszav�an.

Black egy darabig elt�n�dve b�mult ki az ablakon, elid�zve a sz�rk�letbe burkol�dz� szomsz�dos h�zakon.

- Ez egy nagyon sz�p k�rny�k –�llap�totta meg.

- Az.

A h�lgy f�radtan megd�rzs�lte a szem�t, azt�n a l�farokba k�t�tt haj�hoz ny�lt, kih�zta bel�le a hajgumit, majd az ujjaival �tf�s�lte a hull�mokat. Tapmancs r�meredt �s f�l sem fogta, amit mond:

- J� volt �gy.

- Hmm? –�llt meg a mozdulat k�zep�n a fiatal h�lgy.

- ��… semmi… –pirult hirtelen el. –Csak… a hajad… j� volt �gy.

- Tetszett neked? –kapta oda a fej�t a n�, majd amikor pillant�suk tal�lkozott, gyorsan fel�llt �s leporolta a ruh�j�t. Sirius k�vette a p�ld�j�t.

- H�t akkor… �n ink�bb most… –kezdte mag�hoz k�pest szokatlanul �gyetlen�l. Mi a fene van velem?!

- K�sz�n�m a seg�ts�get! –mondta gyorsan Emmeline.

- Aha, persze, nincs mit.

Sirius hatalmas gomb�cot �rzett a tork�ban. Menni k�ne… nagyon menni k�ne.

Mindketten megdermedtek egy pillanatra amikor egym�sra n�ztek. A boszork�ny arc�n halv�nyan t�ncolt a p�r gyertya f�nye, amik felett�k lebegtek vil�g�t�s gyan�nt. A n� beharapta a sz�j�t, �s amikor elengedte, halv�nyan csillogott az ajka. Milyen sz�p…

- Megyek –nyelt egyet Sirius, de a gomb�c tov�bbra sem akart elt�nni.

- J�.

De tov�bbra is ugyanott �lltak mind a ketten, b�rmilynem� mozdulatnak a legkisebb jel�t sem adva.

- T�nyleg megyek! –bizonygatta Black, az el�bbin�l hangosabban, tal�n hogy v�gre felocs�djon. 

- J�, nem akarlak tov�bb feltartani.

- Nem tartasz fel! –v�gta r� a f�rfi.

- Ezt… j� tudni –h�zta a sz�j�t a n� f�lmosolyra. Tapmancs levette a szem�t a meggypiros ajkakr�l, b�logatni kezdett �s � is megpr�b�lta mosolyra h�zni a sz�j�t.

Nem is tudtam, hogy Emmeline-nek s�t�tz�ld szeme van…

Azt�n megnyikordult a parketta. Az els� l�p�s m�g t�tova volt, �s tal�n m�g t�nyleg az ajt� fel� vezettek, de most ir�nyt v�ltottak. Sirius kiny�lt Emmeline k�t karj��rt �s gyorsan mag�hoz h�zta. A n� lehunyta a szem�t �s sz�j�t r�gt�n a var�zsl��ra tapasztotta…

Remegett.

Ajkai egyb�l sz�tny�ltak s nyelveik �zlelgetni kezdt�k a m�sikat.

Merlin! Ezt nem lehet… nem szabad… –a f�rfi fej�ben sajnos egyre halkult lelkiismeret�nek hangja, s az sem seg�tett, hogy a boszork�ny cs�p�je minduntalan hozz�d�rzs�l�d�tt a saj�tj�hoz. �rezte, hogy a v�re el�rt bizonyos testt�jakra. 

Amikor m�r nem b�rt�k tov�bb szusszal, sz�tv�ltak �s p�r m�sodpercig k�rd�n meredtek egym�sra.

Nem… –tiltakozott er�tlen�l a fej�ben a hangocska, de m�r k�s� volt.

D�nt�ttek.

�jra �sszetapadtak, ez�ttal tal�n m�g k�vetel�z�bben, majd a boszork�ny h�tr�lni kezdett, g�rcs�sen Sirius p�l�j�ba csimpaszkodva, m�g v�g�l �tk�zd�tt�k magukat a folyos�n tal�lhat� megannyi akad�lyon �s el�rtek a h�l�szob�ba.

Ott azt�n a h�lgy elengedte �s v�rta a reakci�t.

- Kellemes… helyen alszol –jegyezte meg Tapmancs, mire Emmeline halkan kuncogott egyet, de azt�n k�t keze k�z� fogta Sirius arc�t �s tov�bb cs�kolta. Remeg� kezekkel gombolta ki a bl�z�t, majd a f�rfi cs�p�j�re cs�sztatta a tenyer�t. Egy sokatmond� pillant�s �s Black hagyta, hagyj h�zz�k �t a fej�n a p�l�j�t �s ejts�k a sz�nyegre. A boszork�ny v�gigsim�tott a mellkas�n, azt�n lehajolt �s elkezdte apr� puszikkal hinteni be a barna b�rt. Sirius h�travetette a fej�t �s a bizserg�st�l f�lig lehunyta a szem�t. A n� karj�t kezdte cir�gatni, s szinte meglep�d�tt, milyen selymes �s finom tapint�s� az ujjai alatt.  

Emmeline felegyenesedett �s kipirulva n�zett a var�zsl�ra. H�trany�lt, hogy kioldja a melltart�j�t, majd a v�szonnadr�gj�t, addig Sirius kib�jt minden feleslegess� v�lt ruh�j�b�l. V�g�l cs�kol�zva az �gyra d�ltek �s a f�rfi s�hajtva hagyta, hogy a boszork�ny leteperje �s �jra megcs�kolja.

Er�s kezei f�lig bizonytalanul, f�lig elragadtatva siklottak a t�r�keny, puha testen, �jra feleml�tve az �lm�nyt, amit m�r hossz� ideje nem tapasztalt –legut�bb a Roxfortban. M�s volt, de ismer�s; igen, minden egyes perccel ismer�sebb, mintha csak tegnap lett volna, hogy egy l�nyt, egy n�t tartott a karjaiban.  

Black felt�maszkodott �s az �l�ben �l� n� melleit kezdte cs�kolni, begyakorolt mozdulattal a tenyer�be fogni, megemelni, a bimb�kat meg-megnyalni. Emmeline fels�hajtott �s h�tracsapta a haj�t, hogy az ne legyen �tban.

Egy id� m�lva azt�n mindketten t�bbre v�gytak. Sirius ujjai rejtett helyekre siklottak, amire a n� j�les�en ny�gd�cselni kezdett �s m�g jobban kit�rta a combjait.

Black kisz�radt sz�jjal figyelte, ahogy a boszork�ny felt�rdelt, f�rfiass�g�ra kulcsolta a kez�t �s mag�ba vezette. K�nnyen ment. M�gis lassan, vigy�zva �lt vissza s amikor teste teljesen befogadta a f�rfit, �vatosan mozogni kezdett. Sirius felny�g�tt, ahogy a forr�s�g k�rbe�lelte. Hogy tudott megfeledkezni r�la, milyen is ez!   

Emmeline az elej�n m�g Tapmancsra meredt, mintha nem hinne a saj�t szem�nek, de miut�n az �rz�s egyre fokoz�dott, �tadta mag�t az �szt�neinek. Black vele mozgott ugyan, de a gondolatai m�shol j�rtak. Megbabon�zva figyelte a n�t, s a f�lhom�lyban k�l�nf�le eml�kk�pek ugrottak be neki. Nem lehet ezt elfelejteni…

Amikor �rezte, hogy m�r k�zel van a beteljesed�shez, megragadta a n� cs�p�j�t �s a gy�r�tt leped�re nyomta, hogy fel� kerekedhessen. Elkezdte a ritmusos l�k�seket, �s am�g volt ereje, a boszork�ny nyak�t �s v�ll�t cs�kolgatta. 

Emmeline m�r minden �jabb mozdulatn�l fels�hajtott, szinte vonaglott a gy�ny�rt�l, majd egyszer csak minden eddigin�l hangosabban felsikkantott, �sszerezzent �s belemarkolt Sirius karj�ba. Hamarosan Black is felmordult, megdermedt; az �lvezet egym�st k�vet� hull�mokban �radt sz�t a test�ben, elk�d�s�tve elm�j�t. 

Lepillantott a karjaiban piheg� n�re, de annak m�g mindig csukva volt a szeme. Sirius kics�szott bel�le, azt�n a h�t�ra g�rd�lt �s az egyik tenyer�t a homlok�ra tapasztotta, �gy v�rta, hogy megnyugodjon.

- Gyere ide! –k�rlelte Emmeline p�r perc m�lva.

Sirius k�szs�gesen f�l� hajolt �s m�lyen megcs�kolta. „A f�rfi nem sz�gyene vagy, Black” –Piton mondata m�g mindig ott zakatolt az agy�ban �s egyszer�en nem akart lehalkulni.

Most sem akart…

A halk, cuppog� hangokat pedig lassan elnyomta az egyre k�zeled� �gd�rg�s, �s a t�voli s�t�tsz�rke sz�nben j�tsz� egen n�ha egy-egy neonsz�n� f�ny is felvillant.

*

Tal�n egy negyed �ra is eltelt az�ta, mikor v�gre mindketten felt�p�szkodtak a puha, de megviselt �gyr�l �s Black �lt�zk�dni kezdett. Hossz� haja f�gg�ny�be temetkezve csatolta vissza az �v�t �s el�re f�lt a perct�l, amikor m�r nem tudja tov�bb halogatni a dolgot, szembe kell n�znie Emmeline-nel. 

Vajon ezek ut�n majd elv�r t�lem valamit?

- H�t… –pr�b�lkozott esetlen�l. –Figyelj…

- Semmi gond! –sietett kijelenteni a n�. –Tudom, mit szeretn�l mondani.

- De…

- K�rlek, ink�bb menj most el –s�hajtott. –Nem vagyok naiv kisl�ny, nem kergetek rem�nytelen �lmokat. Tudom, hogy ennyi volt. �s megnyugodhatsz, ez k�zt�nk marad. Csak… menj!

N�ma csendben l�pkedtek el a bej�rati ajt�ig. Ott a boszork�ny kit�rta �s f�lre�llt. Tapmancs kil�pett az es�re �s m�g egyszer megfordult.

- Ne haragudj –sz�lt �szint�n Sirius.

Emmeline megr�zta sz�p fej�t.

- A p�rod nagyon… szerencs�s ember… –mondta mosolyogva, de a hangja megbicsaklott. –M�g egyszer k�sz�n�m a seg�ts�get a szekr�nyhez. Szia! –azzal hangtalanul becsukta maga el�tt az ajt�t. 

Tapmancs pedig botork�lva elindult az el�kerten �t az utca fel�. Szerencs�s, mi? –gondolta keser�en. Minden egyes l�p�ssel egyre nehezebb lett a sz�ve, egyre jobban szor�totta valami a t�dej�t.

Feln�zett a komor felh�kre. A k�v�r cseppek az arc�ba hullottak, �gy lehunyta a szem�t.

*

Az ajt�nak persze, hogy nyikorognia kellett, amikor Sirius haza�rt.

M�g csak v�letlen�l se lehessen �szrev�tlen�l meg�rkezni.

A f�rfi egykedv�en besomford�lt a szob�ba �s k�r�ln�zett. Sehol egy �g� gyertya, sehol egy �zenet. Remus m�gis h�zon k�v�l volt –�llap�totta meg a var�zsl�, miut�n felm�rte a kis lak�st.

�ppen a konyh�ban �lldog�lt �s a nyitott h�t�ajt� el�tt evett, amikor meghallotta az ismer�s kulcscs�rg�st. Sirius torka �sszeszorult �s letette az asztalra a szendvicset. M�r nem volt �tv�gya. 

Lupin –mintha csak tudn�-, egyenesen a konyh�ba ment, �s miut�n megl�tta p�rj�t, k�z�ny�s arccal s�t�lt mell�, hogy kivegyen a frizsiderb�l valami innival�t.

- K�s�n j�tt�l –morogta csak �gy mell�kesen, azt�n elhagyta a helyis�get. 

Black becsapta a h�t� ajtaj�t, �tv�gott az el�szob�n, de a nappali el�tt lef�kezett �s f�loldalasan az ajt�f�lf�nak d�lt.

- �s te hol volt�l?

- Mit �rdekel az t�ged? –k�rdezett vissza Lupin bar�ts�gtalanul.

- �rdekel.

- �, igen? Akkor megnyugtatlak, semmi olyat nem csin�ltam, ami miatt agg�dnod kellene –azzal felhajtotta az ital�t �s a poharat a doh�nyz� asztalk�ra rakta. Megnyalta az ajkait �s halkan s�hajtott. Siriusnak volt egy olyan �rz�se, hogy Remus m�g akar k�rdezni t�le valamit, de azt�n m�gis a hallgat�s mellett d�nthetett, mert amikor fel�llt a fotelb�l, csak egy f�radt pillant�st engedett meg mag�nak.

Black meg sem v�rta, merre indul, csak becaplatott a f�rd�szob�ba. Rosszkedv�en dob�lta le mag�r�l a ruh�it �s �llt a zuhany al�. �jb�l lehunyta a szem�t, ahogy a v�z v�gigfolyt a test�n. Automatikusan a szappanhoz ny�lt �s elkezdte habos�tani a kez�t. 

Hossz� percek teltek el, de Sirius �gy �rezte, nem tudja a k�pzeletbeli mocskot lemosni, nem k�pes r�, hisz az m�r beette mag�t a b�re al�. 

Mi�rt csin�ltam?! Mire volt ez j�?

V�g�l csak elz�rta a csapot, b�r �gy �rezte, mintha semmit sem v�gzett volna. A pizsam�j�t persze megint elfelejtette, �gy t�r�lk�z�ben kellett bevonulnia a h�l�ba, hogy fel�lt�zhessen. Remus ott olvasott.

Tapmancs sz�tlanul b�jt bele az als�nadr�gj�ba �s a trik�j�ba. Felegyenesedve bar�tja von�sait kezdte f�rk�szni.

- Meg sem k�rdezed, Emmeline mi�rt h�vott �t? –tudakolta.

- Ha fontos dologr�l lenne sz�, elmondan�d –hangzott a kim�rt felelet. –Felesleges k�telkednem.

- Ja –f�jt egyet a var�zsl�.

- Tal�n van okom r�? –n�zett fel Remus a megs�rgult lap� k�tet�b�l.

Nem, jobb, ha nem tudja –v�ltoztatott v�lem�nyt a f�rfi.

- Nincs –suttogta, azt�n ink�bb elfordult �s az ablak f�gg�ny�vel kezdett matatni, hogy valami �rtelmet adjon a mozdulatnak. –T�l meleg van itt, kint alszom ink�bb a hever�n.

*

M�snap d�lel�tt, amikor Sirius v�gre kinyitotta a szem�t, p�r pillanatig �gy �rezhette, az eg�sz egy rossz �lom volt. Ma elmennek sz�pen Dumbledore gy�l�s�re, ahol majd �jabb feladatokat kapnak, mennek megint �rk�dni vagy esetleg �jabb sz�vets�geseket keresni. Remus mindj�rt oda�l mell� �s felk�lti…

De hi�ba telt el t�bb t�z perc, a f�rfi csak forgol�dott, mire v�gre tudatosult benne, hogy nem �szhat meg mindent ilyen k�nnyen; nem, ez�ttal nem.

Megcsaltam.

Ez volt az a pont, amikor az alattomos kis hang a fej�ben az �lom utols� k�dfoszl�ny�t is ki�zte a fej�b�l, helyt adva olyan neh�z s�ly� �rz�seknek, mint a d�h, �melyg�s, sz�gyen. Ezek pedig k�m�letlen�l tapadtak a lelk�re, �s h�zt�k, vont�k lefel�, am�g Tapmancs nem b�rta tov�bb elviselni; kikelt az �gyb�l �s a hangokat k�vetve Lupin ut�n ment.

- Remus! –sz�longatta, miel�tt m�g a konyh�ba �rt volna. –Remus...

A sz�k�sbarna haj� f�rfi az asztaln�l �lt eddig, most azonban fel�llt �s Siriushoz s�t�lt. P�r m�sodpercig m�g habozott, azt�n �tkarolta a derek�t �s meg�lelte. Black megdermedt.

Mindig is Holds�p volt a haragtart�bb, mindig is �t kellett kiengesztelni. 

Akkor m�gis mi ez az eg�sz?

- Nem… hagyj… –ny�gte Sirius er�tlen�l. Egy darabig t�rte, azt�n lassan feszengeni kezdett, m�g v�g�l siker�lt kibontakoznia a karjaib�l �s elh�tr�lnia t�le.

- Sirius… –pr�b�lkozott a f�rfi.

- Hagyj! –ism�telte er�tlen�l. Megr�zta a fej�t, mik�zben egyre t�volabb h�z�dott t�le. H�traarcot csin�lt �s gyorsan fak�pn�l hagyta.

*

Hagyj higgye csak, hogy m�g mindig haragszom. Minden ezerszer jobb, mint beismerni neki az igazat!

A fekete haj� var�zsl� a Temze partj�n s�t�lt. �gyet sem vetett a mellette szaladg�l� mugli gyerekekre, akik nagy k�veket haj�tottak a v�zbe, vagy az inni k�sz�l� madarakat pr�b�lt�k megfogni.

Griffend�les b�tors�g, mi? –gondolta cinikusan. –Azt hiszem, a Teszlek S�veg ez�ttal alaposan meggondoln�, hov� oszt be. P�ld�ul a mardek�rban j� helyem lenne, mint minden m�s csal�dtagomnak. Semmivel nem vagyok k�l�nb n�luk!

De m�gis, mi a franc�rt csin�ltam? Ezt �gyis megk�rdezni, ha elmondom neki. �gyis! �s mit lehet erre felelni? Hogy nem tudom. Tal�n Piton megjegyz�se miatt? Vagy mert vele most �ssze voltam veszve? …Bassza meg, ezek sz�nalmas okok! …K�sz, Sirius, csak ennyi telik t�led!

A f�rfi k�vette a gyerekek p�ld�j�t, fogott egy k�vet �s kacs�zva beledobta a v�zbe.   

Gy�va vagy, gy�va vagy! –gondolta keser�en. Az utols� kavics alig rep�lt egy m�tert, t�l gyors r�pp�ly�nak k�sz�nhet�en tomp�n belecsobbant a v�zbe.

*