A mi kedvenc�nk

          I've woken up on one too many floors / But my favourite was yours…

    Nagyon sz�p csaj. A mosoly�b�l �s abb�l, ahogy a csupasz l�bfej�vel a v�dlij�t simogatja, Sirius tudja, hogy ak�rmeddig hajland� lenne elmenni. De � nem. Nem v�gyik r�.  M�r egy j� ideje nem…

A k�vetkez� pillanatban egy hirtelen mozdulattal h�tratolja a sz�k�t �s fel�ll. James �rdekl�dve f�rk�szi az arc�t, Remus pedig a homlok�t r�ncolja, de Black nem t�r�dik vel�k.

- Torkig vagyok ezzel az eg�sz szars�ggal –mondja Remusra pillantva. –H�zok haza.   

Zajosan arr�bb r�gja a sz�k�t, hogy elf�rjen, azt�n elindul a kij�rat fel�. Lily James karj�ra teszi a kez�t. Lupin viszont nem mozdul �s Sirius tudja, hogy mi�rt: ez a saj�t h�lyes�ge. �s ez egyszer elege van bel�le. �s igaz�b�l nem is rem�li, hogy k�vetni fogja.

�s Remus nem is teszi.

Miut�n haza�r, �gy d�nt, hogy hivatalosan m�g nem el�g r�szeg �s mivel majd felrobban, megkeresi a l�ngnyelv whiskyt a konyhaszekr�ny�ben. Az �veg mellett James mam�j�nak teas�tem�nyei vannak egy kis zacsk�ban. Sirius nem szokott ilyen dolgokkal t�r�dni, mint a teas�tik frissen elfogyaszt�sa. M�r sz�razak. De ha belem�rtogatja a l�ngnyelv whiskyj�be, m�r ehet�ek lesznek. �s am�g eszi, tudja, hogy Remus erre mit mondana �s bassza meg Remus!

M�snap reggel –ink�bb d�lut�n-, amikor fel�bred, tiszta morzsa a ruh�ja �s minden porcik�ja f�j att�l, hogy a nappali padl�j�n �jszak�zott. Miut�n enyh�l a fejf�j�sa �s a fanyar �zt is kimosta a sz�jb�l, m�g mindig �rzi, hogy d�h�s.

De ez m�r nem forr�fej�-d�h, hanem csak sima d�h, �gy nyugodt mozdulatokkal leporolja az ottmaradt morzs�kat a ruh�j�r�l, azt�n kib�jik bel�l�k �s be�ll a zuhany al�.

Miut�n meg is borotv�lkozott �s a sz�d�l�se is m�lni l�tszik, mag�ra kapja a b�rkab�tj�t, (a jobb zseb�ben n�mi p�nzt �s egy doboz mugli cigarett�t tal�l m�g tavaszr�l –ez egy kicsit jobb kedvre der�ti) majd elindul Lupin lak�s�hoz.    

Nem sz�nd�kszik el�re bejelenteni, hogy megl�togatn� bar�tj�t, ez �gyis csak vit�ba torkollana.

Minden veszeked�sbe fullad k�zt�k az ut�bbi id�ben �s Sirius m�r belef�radt ebbe. Belef�radt Remus makacs ellenkez�s�be, az ostoba, b�na indokl�saiba. Nem egy �tlagos f�rfi, nem egy �tlagos ember. Remus t�lbonyol�tja ezt az eg�szet, t�l sokat vacakol, gondolkodik rajta, pedig legal�bb az egyik�k boldog lehetne �gy… h�t most mind a kettej�knek szenvednie kell!  

Tal�n a b�na indokai m�g�tt van valami m�s is, ami miatt vonakodik �s…

De nem. � nem hiszi el ezeket a Voldemorttal �s a v�rfarkasokkal kering� pletyk�kat...! Nem, nem akarja.  

Sirius megremeg, de nem t�r�dik a dermeszt� hideg leveg�vel. Bel�ki a lak�s ajtaj�t.

Bent is hideg van. Az id�j�r�s v�ltoz�sa mindig melankolikus hangulatba hozza… B�r m�r k�t �ve, de m�g mindig nagyon hi�nyzik neki a Roxfort. F�leg �sszel. Bent nincs kandall�, csak egy radi�tor, ami �lland�an z�r�g, �s a cs�vek ment�l a fal dohos �s nyirkos. Az ablakot kintr�l verdesik a csupaszod� �gak; mint valami csonka karmos v�gtagok, akik ��rte ny�jt�zkodn�nak.  

Sirius megr�zza a fej�t �s leveti a kab�tj�t. Kib�jik a csizm�j�b�l �s lerogy a bevetetlen �gyra. Lupin ny�lv�n nem sz�m�tott l�togat�ra, �gy nem t�r�d�tt vele, hogy reggel �sszecsukja a kinyithat� kanap�j�t.

A leped� is bar�ts�gtalanul hideg, de Remus szag� (�s csak Remus szag�, �gy megk�nnyebb�l, majd belef�rja a fej�t a p�rn�ba �s nagyot s�hajt). Addig f�szkel�dik, am�g teljesen a takar� alatt van. Tal�n �gy fel tud v�gre melegedni.

A k�s� d�lut�ni nap bes�t a kis lak�sba; a meleg sugarak a csupasz �s mag�nyos falakat legal�bb egy kis id�re otthonoss�, b�k�ss� teszik.    

A var�zsl� most m�r ink�bb elt�k�ltnek, mind m�rgesnek �rzi mag�t. A puha takar� alatt arr�l fant�zi�l, mi minden fog t�rt�nni, amikor Remus haza�r.

V�gre ny�lik az ajt�, azt�n becsuk�dik �s Lupin bes�t�l a szob�ba. Sirius n�ma cs�ndben n�zi, ahogy a f�rfi leveszi a v�r�s-s�rga griffend�l s�lj�t a nyak�b�l �s a m�g mindig z�rg� radi�torra ter�ti, azt�n kib�jik az elny�tt barna kordkab�tj�b�l, ami m�r olyan v�kony, hogy csoda, hogy nem fagy hal�lra ebben a szeles id�ben. A kab�t egy ruh�kkal megrakott sz�k tetej�re ker�l –Lupin kinevezett gardr�bj�ba. A barna haj� f�rfi helyet foglal �s hozz�l�t, hogy kik�sse a cip�j�t.

Sirius csak n�zi, megid�zve n�zi azokat a hossz� ujjakat, ahogy neh�zkesen babr�lnak a csom�val. Kiss� feh�rek a h�v�s kinti leveg�t�l, itt-ott tintafoltosak. Minden egyes iz�let j�l kivehet� –istennek se tudt�k leszoktatni �t az iskol�ban a folyamatos ujj-ropogtat�sr�l.    

- Hell�, Remus.

A f�rfi oldalra tekint, s egy pillanatra elmosolyodik. Sirius tudja, hogy val�sz�n�leg nem �r�l a l�togat�s�nak �s annak v�gk�pp nem, hogy az �gy�ban tal�lta.

Remus h�trad�l a sz�kben –meggy�rve ezzel a ruh�it-, -�s b�lint.

- Sirius.

- H�t, itt vagyok.

- L�tom.

- Nem –Black feljebb torn�ssza mag�t, hogy megnyer�bb legyen a k�lseje. Illetve nem akar h�ton fekve vitatkozni (�gy sosem nyer). –�gy �rtem… itt vagyok!

Amikor r�j�n, hogy Remus nem �rtette meg, amit mondani akart, idegesen l�b�lni kezdi a l�b�t.

- Hmph –kik�sz�l�dik az �gyb�l �s let�rdel Remus el�, kezeit bar�tja t�rd�re t�ve. A meleg paplan ut�n nem valami kellemes a f�rfi sz�lj�rta farmernadr�gj�nak �rint�se.

Lupin cs�ndben marad (ebben kiv�telesen nagy tehets�ge van), �s csak f�rk�szi Sirius arc�t. Bizalmatlan a tekintete. Az aranys�rga napf�nyben megcsillannak az �sz hajsz�lai. F�radtnak t�nik –gondolja Black-, �s boldogtalannak. De tudja, hogy � k�pes megvigasztalni. Csak hagyn� neki!

- Torkig vagyok a b�rgy�s�goddal –mondja, amire csak egy halk nevet�s a v�lasz.

- Ez most pont �gy hangzott, mintha McGalagony mondta volna.

Sirius elh�zza a sz�j�t, azt�n az ajkai gyorsan le is biggyednek.

- Mindig is tetszett neked egy kicsit, nem?

Remus felhorkant, de nem tiltakozik a kijelent�s ellen.

- Itt vagyok –folytatja Sirius, nem gondolva tov�bb arra. –�s nem megyek el.  

- Soha? –Remus sz�ja mosolyra h�z�dik �s v�gigsim�t t�rsa arc�n. A f�rfi keze mindig meleg �s Sirius m�r tudja, mi hi�nyzott neki.  

- H�t, igaz�b�l jobban �r�ln�k, ha az �n lak�somban lakn�nk, mert az nagyobb –�s melegebb –gondolja. –�s ennek a lak�snak a b�rl�j�vel egy�tt el�g piszkos m�ltja van.  

Remus lehunyja a szem�t. Sirius elgy�ny�rk�dik a m�zsz�n szempill�kban, a ny�ron barna, t�len s�padt arcban. Lupin cs�v�lja a fej�t, de m�g mindig somolyog �s ujjaival tov�bb cir�gatja a m�sik f�rfi b�r�t. Sirius elford�tja a fej�t, hogy belecs�kolhasson Remus tenyer�be. 

- Beleuntam a t�bbi emberbe, abba, hogy minden reggel egyed�l �bredjek… Megpr�b�ltam Remus. Megpr�b�ltam t�llenni rajtad. Megpr�b�ltam bebesz�lni, hogy nem akarlak megcs�kolni… folyton meg�rinteni… nem akarlak lefektetni. Megpr�b�ltam kiverni a fejemb�l, milyen a sz�d �ze…, hogy hogyan szereted a te�d…, hogy milyen hangokat adsz, amikor elm�sz. –Remus elpirul. Sirius megsim�tja az arc�t. –N�zz r�m, Remus! Megpr�b�ltuk, ahogy te akartad �s nem volt j�. Ezt a "legy�nk csak bar�tok, tal�lkozzunk m�s emberekkel is, hiszen t�l fiatalok vagyunk, hogy tudjuk, mit akarunk." Nyomor�s�gos volt. Ut�lom. �s szerintem te is.    

R�mered Remusra, rem�lve, hogy v�gre a megfelel� szavakat haszn�lta, mert ennek m�r t�bb h�napja, s Black �gy �rzi, tov�bb nem b�rja.

- Te is, ugye?

- Igen –v�laszolja a var�zsl�. Rekedt a hangja a sok hallgat�st�l. –�n is.

 - Rem�lem is – a fekete haj� f�rfi felm�szik az �l�be, nem t�r�dve a sz�k megad� reccsen�s�vel �s a ruh�k tov�bb gy�r�d�s�vel. – Olyan idi�ta vagy.

- De tudom kellett, milyen –sz�l Lupin, egyik kez�vel v�gigf�s�lve Sirius haj�t. A f�rfi beleborzong az �rint�sbe. –�s neked is.

Ajkai millim�terekre vannak Remus�t�l, amikor v�laszol:  

- H�t, most m�r tudjuk.

�s amikor Lupin v�gre sz�tnyitja a sz�j�t, Sirius m�r biztos benne, hogy ezt a vit�t meg fogja nyerni.

V�ge