Holdfogyatkoz�s

    A h�v�s okt�beri �jszaka a fi� a v�ll�ra nehezedett; alig �rezhet� szell�je bef�jt feh�r gall�rja al�. Az er�s �szi holdf�ny teljesen k�r�lvette, szinte fojtogatta. Remus gy�l�lte ezt az �rz�st. Megremegett.

Az �gbolt aznap este tiszta volt. M�r csak p�r perc, �s a s�t�t �rny�k elkezdi felem�szteni a holdat. Elrejti el�le. A farkas idegesen megfesz�lt gyenge is test�ben; sz�ntelen’ csak az eget k�mlelte a borosty�n sz�n szemp�ron �t.

Az �llat r�gt�n meghallotta, hogy a csap�ajt� lassan kiny�lt a h�ta m�g�tt. Remus megfordult �s belen�zett a l�pcs� �rny�k�ban �ll� Sirius k�v�ncsi szem�be.   

- Mit jelentsen ez? Hogy jutott eszedbe n�lk�l�nk menni tekeregni? -tudakolta a fi�, mik�zben Remus mell� l�pett. -Vagy most egy titkos �jf�li l�gyottot zavartam meg?

- Nem is tudtam, hogy ismered ezt a sz�t -morogta Lupin �s visszat�rt az �gbolt k�mlel�s�hez.

- Melyiket?

- "L�gyott."

Sirius lekuporodott bar�tja mell� az Asztrol�gia torony fala t�v�be.

- Ismernem kell, hogy rendesen meghat�rozhassam, mivel szoktam foglalkozni -f�l pillanatnyi sz�net ut�n r�sand�tott a m�sik fi�ra. -Mit csin�lsz itt fent?

Remus hallgatott egy percig, azt�n alig hallhat�an megsz�lalt:

- Ma holdfogyatkoz�s van.

- Oh.

- Vissza kellene menned a h�l�k�rletbe.

- Mi�rt?

- Mert nem szeretn�m, ha itt lenn�l. 

- Mi�rt nem?

- Egyed�l szeretn�k lenni.

- De mi�rt?

- Sirius, k�rlek, hagyj magamra!

- Nem.

Remus fels�hajtott. Black k�zelebb h�z�dott hozz�, �gy a v�lluk finoman �ssze�rt. A fekete haj� fi� is feln�zett a csillagokra. 

- Azt hittem, hogy a holdfogyatkoz�s j� dolog.

Kis s�haj.

- Persze, hogy azt gondoltad.

- A farkasnak nem tetszik, ugye?

Remus lepillantott r�. Sirius lehet, hogy n�ha id�tlen, de egy�ltal�n nem buta.

- Nem, a farkasnak nem tetszik. K�l�n�sen �gy, hogy mindj�rt itt a telihold.

Black b�lintott.

- Na �s... mi fog most t�rt�nni?

- Szerintem se... -ebben a pillanatban kezdte el az �rny�k lassan eltakarni a holdat. Lupin r�harapott a nyelv�re, hogy visszatartsa a tork�b�l kik�v�nkoz� �v�lt�st. De a v�r �ze a sz�j�ban csak m�g jobban meg�rj�tette a besti�t. Eg�sz test�ben reszketni kezdett, de olyan er�sen, hogy azt hitte, sz�thasad a feje.   

Sirius hirtelen k�r� fonta a karj�t �s az elviselhetetlen remeg�s csitulni l�tszott; m�r csak a l�ktet�st �rezte. A farkas m�g mindig nyugtalan volt, de l�that�an lecsillapodott az �rint�st�l. Az �llat ismerte Siriust, ismerte Tapmancsot; �s tudta, hogy ha ez a l�ny mellette van, nem �rheti b�nt�d�s. 

A hold m�r f�lig el volt takarva, �s f�jt a f�ny�nek hi�nya. Remus ny�gve t�rs�hoz d�lt. �sszeszorult a torka, a sz�ve �s valami �get� �rz�s keletkezett a gyomr�ban. Sirius m�g er�sebben szor�totta mag�hoz.

Nem is tudta, hogy s�r, am�g meg nem �rezte bar�tja forr� ajkait az arc�n. Lecs�kolta a k�nnyeit.

Lupin �ssze volt zavarodta, de a vad�llat bel�l tudta, hogy ez egy j� dolog; jobb �s f�nyesebb, mint a holdf�ny. Sirius ujjai v�gigsiklottak az �llkapcs�n, gyeng�den �s �vatosan. Felpillantott; Sirius olyan k�zel volt, a lehelete olyan forr�, szinte �rezte az �z�t a sz�j�ban. Amikor ajkaik egybeforrtak �s nyelv�k �ssze�rt, a bestia m�g egyszer, utolj�ra fel�v�lt�tt, azt�n v�gleg elcsitult. 

�jabb remeg�s futott v�gig Remus test�n, azt�n hirtelen minden elcsendesedett, m�g l�legezni is elfelejtett. Black lassan h�tr�bbh�z�dott. 

Sz�tlanul tanulm�nyozt�k egym�s arc�t; tal�n zavar volt, tan�n csak k�lcs�n�s egyet�rt�s. Azt�n, szinte egyszerre, felpillantottak az �gre. A hold hely�n s�t�t �rny�kfoszl�ny lebegett.

M�skor, m�s �jszak�kon a farkas csak �rj�ng�tt az �gitest hi�ny�t�l, de ez�ttal az �llat el�gedett �s nyugodt volt; hiszen itt volt vele a falkat�rsa, a v�delmez�je.    

Egy hideg k�z sim�tott v�gig Remus tark�j�n �s beny�lt h�tul a gall�rja al�.

Lupin Siriusra n�zett. 

- Lehet, hogy ez rossz �tlet -mondta. Valakinek j�zanul kell gondolkodnia!

Black belecs�kolt a nyak�ba �s nem sz�lt semmit. 

- Vissza kellene menn�nk a h�l�k�rletbe -pr�b�lkozott megint.

A fekete haj� fi� sz�thajtotta bar�tja tal�rj�t, kigombolta a h�rom fels� inggombot �s remeg� ajkakkal megcs�kolta a s�padt, meleg b�rt.

- Egyre hidegebb lesz.

Sirius lassan felemelte a fej�t �s Remus megl�tta a szem�ben az �g�retet, a v�gyat, a ragaszkod�st, s a csillagokkal teli v�gtelen �jszak�t.

- Holds�p.

- H�m?

- Fogd be a sz�d.

- Ok�.

A ruh�ik �s a pokr�c, amit Remus hozott mag�val, csak egy kicsit tudta enyh�teni a k�lap kellemetlen hidegs�g�t, de a k�t test k�z�tt szikr�k pattogtak �s t�z gy�lt; ezer �s ezer csillagot l�ttak t�ncolni k�r�l�tt�k a s�t�t �jszak�ban.

Amikor a hold kiszabadult �rny�k b�rt�n�b�l, ez�st�s f�ny�vel hintette be az �sr�gi iskola �p�let�t, k�rny�k�t s az Asztrol�gia torony erk�ly�n fekv� k�t fiatalt, �sszegabalyodott v�gtagokkal.

De elt�ntek onnan, miel�tt a felkel� nap r�juk bukkanhatott volna. Nem is volt sz�ks�g�k a meleg nap f�ny�re, ragyogtak �k saj�t magukt�l is.

~V�ge~