Egym�snak teremtve

     A l�ny pontosan el�tte �lt �tv�ltoztat�stan �r�n. Hossz�, fekete haja l�gyan omlott a v�ll�ra. A fi�t �lland�an az a k�nyszer� �rz�s fogta el, hogy neki mindenk�pp ki kell ny�lnia �s meg�rintenie, hogy l�ssa, t�nyleg olyan selymes-e, mint amilyennek l�tszik. Elk�pzelte, ahogy v�gigf�s�li az ujjaival, mik�zben cs�kol�znak; azon t�prengett, vajon neki is citrom �ze van-e, mint a kedvenc M�zesfal�sbeli csokij�nak, vagy ann�l sokkal �desebb. Citrom �s van�liaillat lebegte mindig k�r�l �t, meg�rj�tve ezzel a fi�, valah�nyszor a holl�h�tasokkal volt �r�ja.

   Az egyik nap, egyszer csak fel� fordult a l�ny, mintha meg�rezte volna mag�n b�mul� tekintet�t. Bronzbarna b�re miatt nehezen lehetett meg�llap�tani, vajon elpirult-e, de ajkai egy�rtelm�en f�lmosolyra h�z�dtak. A fi� ett�l kezdve m�r  tudta, mi a dolga.

Kifel� menet a teremb�l a l�ny m�g egyszer r�pillantott hossz�, fekete szempill�i al�l �s elmosolyodott. A fi� gyorsan ut�na eredt -fak�pn�l hagyva Siriust, Jamest �s Petert, akik eb�delni igyekeztek.

Vett egy nap leveg�t. Bel�legezte a finom illatot �s r�j�tt, hogy nagyon is kedv�re val� a citrom, a van�lia �s Gracie Chadwick. �vatosan meg�rintette a l�ny k�ny�k�t �s r�somolygott. Megbesz�lt�k, hogy a k�vetkez� vas�rnap egy�tt mennek le Roxmortsba; �s miut�n a randev� j�l siker�lt, miut�n a l�ny csak nevetett James �s Sirius boh�ckod�s�n, miut�n Peter esetlen besz�lget�s-kezdem�nyez�s�t�l sem j�tt zavarba, a fi� r�j�tt, hogy t�nyleg nagyon kedveli �t.

Visszak�s�rte a holl�h�tasok klubhelyis�g�hez �s akkor �s ott f�lretett minden f�lelmet �s k�telyt: megcs�kolta �t. Citrom, �dess�g �s vajs�r �ze volt, �s m�g valami, ami a saj�tja.

�s a fi�nak tetszett ez.

A l�ny haja olyan finom volt, ahogyan kor�bban elk�pzelte �s amikor v�gigsim�tott rajta, mik�zben cs�kol�ztak, gyorsabban kezdett verni a sz�ve.

- L�tlak vacsor�n�l? -k�rdezte a l�ny. A fi� elvigyorodott �s el�rehajolt, hogy �jra megcs�kolhassa.

�s ilyen k�nnyed�n, Remus Lupin szert tett egy bar�tn�re.

T�l sok�ig aggodalmaskodott rajta. James �s Sirius m�r negyedikes koruk �ta legyeskedtek a l�nyok k�r�l �s n�hanapj�n m�g Peternek is �sszej�tt egy randev� valamelyik hugrabugos l�nnyal. Csak Remusnak nem. Igaz�b�l eddig nem is nagyon pr�b�lta.

Remus nem f�l�nk vagy sz�gyenl�s volt, ink�bb nagyon �vatos.

�vatos volt a farkas miatt.

Minden k�nyvet elolvasott m�r a farkas-k�rr�l, ami csak a kez�be akadt. Val�sz�n�leg � volt ebben a t�m�ban a vil�g legfelvil�gosultabb tizenhat �ves v�rfarkasa. Tudta h�t, hogy emberi alakban egy�ltal�n nem jelent vesz�lyt senkire sem -nem �gy, ahogy azt a var�zsl�t�rsadalom nagy r�sze gondolta-, de m�gis mindig nehez�re esett k�zel ker�lni az emberekhez.

T�ls�gosan mag�ba z�rta az �rzelmeit, nagyon ritk�n engedte szabadj�ra a d�h�t vagy az idegess�get, ami �rzett; �gy most is bizonytalan volt, vajon hogy tud majd megbirk�zni egy olyan kapcsolattal, aminek az alapja az er�s �rzelem.

De Gracievel nem kellett agg�dnia. A kellemes bizserget� �rz�s lassan �s meghitten t�rt r�, messze a bar�tai f�rk�sz� tekinteteikt�l, kettesben. Meleg, gyeng�d �rint�sek, a citrom �des-savany� �ze... A v�r buzg�sa az ereiben �s az �gy�ka k�r�l, amikor Gracie teljes test�vel hozz�simult...

Szerette, hogy nagyj�b�l egy magasak, �gy nem kellett lehajolnia, ha meg akarta cs�kolni; �s amikor az �gyon fek�dtek egym�s mellett, tet�t�l-talpig �sszepasszoltak.  Tetszett neki, hogy a l�ny teste karcs� �s er�s volt a kviddicst�l.

Amikor a griffend�l j�tszott a holl�h�t ellen, megtanulta, hogyan b�ztassa �t, mik�zben a saj�t h�z�nak -�s Jamesnek meg Siriusnak is-  szurkol. Elgy�ny�rk�d�tt a l�nyban, mik�zben a p�lya felett rep�lt, j�llehet � maga nem rajongott a sepr�n val� lovagl�s�rt.

 T�bb� m�r nem komorult el, amikor Siriusnak megint egy �jabb l�nnyal volt tal�lk�ja; m�r neki is volt bar�tn�je �s ez egy nagyon j� �rz�s volt.

   Az �szb�l hamarosan hideg t�l lett �s k�zeledett a kar�csonyi sz�net. Remus sz�lei az anyai nagymam�j�n�l tervezt�k elt�lteni az �nnepeket �s a fi� tudta, hogy �t nem l�tn�k olyan sz�vesen -ilyen k�zel a holdt�lt�hez. 

Gracie ott maradt vele az iskol�ban, pedig nem magyar�zta meg neki, mi�rt is nem megy haza. A l�ny nem is k�rdezte, csak szimpl�n megjegyezte, hogy a sz�lei megengedt�k, hogy � is itt t�ltse a sz�netet.

Sohasem faggat�zott, hogy mi�rt t�nik el havonta n�h�ny napra, sohasem tett megjegyz�seket a test�n lev� sebhelyekre �s karmol�s nyomokra. Elfogadta a gyenge is hazugs�gokat, amiket Lupin mondott neki. A fi�nak ez j�lesett �s kezdett rem�nykedni benne, hogy egyszer tal�n majd az igazs�got is el tudja fogadni, ahogyan James, Sirius �s Peter.  K�s�bb azt�n arra is r�j�tt, hogy nem kell el�rulnia a titk�t -hiszen a l�ny m�r r�gen tudta.

Okos boszork�ny volt, prefektus. Remusnak felt�nt, hogy sohasem hord p�ld�ul ez�st f�lbeval�t �s nagyon h�l�s volt ez�rt.

Egy v�kony aranyl�nc kark�t�t vett neki, kis cs�ng� sz�v alak� med�llal. Gracie eg�sz h�ten �t k�sz�nte �s k�sz�nte neki, de olyan m�dokon, amiket a fi� soha nem gondolt volna, hogy megismer.  V�kony, puha ujjai voltak �s forr� ajkai �s Remus ilyenkor ugyan�gy �v�lteni szeretett volna, mint a farkas teliholdkor. Kar�csony reggel�n m�g mindig gyeng�lkedett, de a l�ny �gy t�nt, tiszt�ban van vele, mennyit b�r el, nem kezelte �gy, mintha �vegb�l lenne.

   Szilveszter est�j�n viszonozta el�sz�r Remus a "sz�vess�get", �lvezte a l�ny er�s, s�s �z�t a sz�j�ban, ahogyan a teste megfesz�lt �s �sszer�ndult, ahogyan az � nev�t s�hajtotta, amikor a nyelv�t �s az ajkait haszn�lta.  Minden alkalommal egyre jobb �s jobb lett; Gracie minden tal�lkoz�suk alkalm�val b�ztatta a gyakorl�sra.

Sirius besz�molt neki Rachelr�l az Asztrol�gia toronyban �s Helen�r�l a f�szerben. Siriusnak ez csak egy j�t�k volt, semmi t�bb. �s Remus csak somolygott, mert neki Gracievel megvolt a sepr� rakt�r �s a prefektusi f�rd� �s ez szerelem volt, vagy valami nagyon ahhoz hasonl�.

El�sz�r �letben v�gre olyanja volt, ami Siriusnak nem adatott meg �s ez boldogg� tette. N�ha viszont elfogta a rossz�rz�s.

Hogy csillap�tsa a lelkiismeret�t, valah�nyszor lementek Roxmorts faluba, mindig vett Siriusnak a kedvenc �dess�g�b�l, j�llehet saj�t mag�nak is be tudta volna szerezni. Az a tudat, hogy a bar�tja j� p�r h�tre be van biztos�tva elegend� citromos finoms�ggal, mindkett�j�ket jobb kedvre der�tette.          

   Azt�n a hatodik �vnek is v�ge lett �s Remus nagy �r�m�re a bar�tn�je megl�togatta a ny�ron. El�sz�r szeretkeztek akkor, Lupin sz�leinek a h�ts� kertj�ben, a f�ben. Tanuls�gos volt minden; hogy az ember egy bizonyos mozdulat�val milyen v�ltoz�sokat k�pes el�rni a m�sik test�vel, tekintet�vel. 

 Az elk�vetkez� h�napok alatt ezt is gondosan begyakorolt�k �s a fi� mindig nagyon �vatos volt, hogy ne legyen t�l durva vagy heves. Ez k�nnyen ment, mert Gracie karjaiban lenni megnyugtat� �rz�ssel t�lt�tte el. A l�ny a gyeng�d oldal�t ismerte, sohasem a farkast, ami benne lakozott. Sohasem volt szemtan�ja a m�rg�nek, amit n�ha kiv�ltott bel�le Sirius felel�tlen �s ideges�t�en k�nnyelm� viselked�se.  

Gracie vicces volt �s eszes, amilyen egy tipikus holl�h�tas. Hab�r egy�tt nevetett a fi�kkal a cs�nyeiken, az iskolai h�zit �s a tanul�st sokkal fontosabbnak tartotta. Sirius gyakran panaszkodott r�, hogy ugyanolyan �nnepront�, mint Lily, de Remus ezt elengedte a f�le mellett.

Sz�mtalanszor besz�k�tt a l�ny a h�l�k�rlet�kbe, n�ha Lupin �gy�ba is; ekkor �sszeh�zt�k a piros f�gg�ny�ket �s n�m�t� b�b�jt haszn�ltak. A fi� teste lassan hozz�szokott az �jszakai rendhez: reggelente mindig kor�n fel�bredt, hogy Gracie id�ben vissza�rjen a szob�j�ba.

   Nemsok�ra �jra elj�tt a kar�csony, az �jabb holdt�lte, ami pont szentest�re esett. 

A l�ny id�n is Roxfortban maradt, azt f�llentve a sz�leinek, hogy Remus beteg. S�t�t id�k j�rtak akkoriban, a sz�l�k meg�rtett�k ezt, �s �r�ltek, hogy a l�nyuk a biztons�got ny�jt� kast�ly falain bel�l lesz. 

Sirius is az iskol�ban maradt.

K�t nappal kar�csony ut�n fogta mag�t �s lesz�k�tt a faluba az egyik griffend�les l�ny t�rsas�g�ban.

�gy Remus� maradt a teljesen �res h�l�k�rlet. Lassan �s boldogan szeretkeztek ott Gracievel, azt�n elaludtak, el�gedett mosollyal az arcukon. Szembe fordulva, �sszefont karokkal fek�dtek. Sirius akkor m�g nem �rkezett vissza.

Amikor Lupin mag�hoz t�rt, a szoba m�g mindig s�t�t volt. Gracie a kez�t szor�totta, kit�gult pupill�val meredt r� �s szapor�n l�legzett. Idegesen beleharapott az ajk�ba �s lefel� intett a fej�vel. Remus k�vette a pillant�s�t �s egy nagy fi�kezet l�tott a bar�tn�je derek�ra kulcsol�dva.

Miel�tt kialakult volna az a szok�s, hogy egy�tt alszik a l�nnyal, Sirius nem egyszer bem�szott az �jszaka k�zep�n az �gy�ba. Ez m�g els�s korukban kezd�d�tt –a fi�t olyan nyomaszt� r�m�lmok gy�t�rt�k, hogy m�sik h�rom t�rsa egyszer�en nem tudott t�le pihenni. Remus sokat gondolkodott akkoriban, hogy otthagyja az iskol�t. Kiskor�ban ilyenkor egyszer�en �tm�szott a sz�lei �gy�ba, de itt, a Roxfortban ezt nem tudta megtenni. T�ls�gosan zavarba ejt�nek tal�lta volna bevallani a bar�tainak, hogyha oda tud b�jni valakihez �jjel, akkor nem �lmodik rosszat. 

Ezek az �lmok nem m�ltak el teljesen, de miut�n James�k meg�rtett�k a helyzetet �s seg�tettek, k�nnyebb volt kib�rnia �ket.

Lupin sohasem tette sz�v�, soha nem is tartotta furcs�nak, ha az �jszaka k�zep�n arra �bredt, hogy Black m�g� telepedett –meleg volt �s b�k�sen szuszogott a f�l�be. Hisz � csak Sirius volt, se t�bb, se kevesebb. 

De most. Azon kapta mag�t, hogy k�t p�r s�r�, fekete szempill�kkal keretezett sz�rke szemp�rba mered.

Sirius elvigyorodott, ujj�val pedig elkezdte Gracie has�t cir�gatni. A l�ny fels�hajtott �s megnyalta a sz�j�t. K�zelebb pr�b�lt h�z�dni Lupinhoz, de m�r nem volt el�g hely –a baldachinos �gy el�g volt k�t szem�lynek, de Remus �szint�n csod�lkozott azon is, hogy Sirius be tudta pr�selni mag�t.

- H�t nem lenne �rdekes? –k�rdezte a fekete haj� fi� �s Remus meg�rezte rajta a L�ngnyelv whiskyt. Gracie hangosan ny�sz�rg�tt �s egyre er�sebben szor�totta bar�tja kez�t. Black el�re hajolt �s belecs�kolt a fiatal boszork�ny nyak�ba; leoml� fekete haja mindkett�j�ket beter�tette, �sszekeveredett a l�ny fekete f�rtjeivel �s Remus a s�t�tben m�r azt sem tudta megmondani, melyik-melyik.

Hirtelen �sszer�ndult �s leesett az �gyr�l.

- Kifel�! –mondta rekedt, szinte felismerhetetlen hangon. Gracie lem�szott a matracr�l �s r�meredt; Remus pedig p�r pillanatig nem tudta eld�nteni, kihez is besz�lt. Azt�n:

- Sirius. Kifel�!

Az eml�tett el�bb kiny�jt�zkodott, mint egy j�llakott macska, azt�n felt�p�szkodott. 

- Csak egy javaslat volt, Holds�p. Nem kell mindj�rt annyira izgulni.

Azt�n Gracie v�ll�ra tette a kez�t �s szembeford�totta magukat a falon l�g� t�k�rrel.

- Megd�bbent� a hasonl�s�g, nem gondolod?

Remus lassan talpra �llt �s miut�n � is belen�zett a t�k�rbe, lehunyta a szem�t. Amikor �jra kinyitotta, �szrevette, hogy bar�tn�je �t b�mulja.

A l�ny elh�z�dott Sirius mell�l �s m�g mindig nehezen l�legezett. 

Elfojtott zokog�ssal leoldotta kez�r�l a tavaly kar�csonyra kapott kark�t�j�t. A fekete haj� fi� fel� ny�jtotta.

- �gy v�lem, ez t�ged illet –sz�lt. Hangj�ban annyi f�jdalom �s d�h vegy�lt, hogy Remus ezt eg�sz �let�ben k�ptelen volt elfelejteni.

Miut�n Sirius nem mozdult, elford�totta a csukl�j�t �s az �kszer lepottyant a padl�ra. Hangtalanul koppant, vagy legal�bbis h�rm�juk zih�l�sa elnyomta az es�st. Remusnak l�ktetett a f�le.

Egyszerre el�nt�tte a sz�gyen �s a b�ntudat. A l�ny m�r az ajt�n�l j�rt, amikor v�gre megtal�lta a hangj�t:

- Gracie, nagyon sajn�lom! Nem akartam… Nem is tudtam …

A l�ny visszan�zett a v�lla felett; �jfekete haja, mint egy k�peny, omlott a h�t�ra. Az ajk�ba harapott, visszan�zett Sirius t�k�rbeli sziluettj�re, azt�n �jra Lupinra.

- De nekem kellett volna.

Csendesen s�t�lt ki az ajt�n, kettesben hagyva �t Siriussal.

Egym�sra meredtek a s�t�tben.

- Sajn�lom –mondta megint Remus. Nyomorultul �rezte mag�t.

- Ne tedd.

Black megfogta a kez�t �s k�zelebb h�zta mag�hoz, hogy alig p�r centire volt az arcuk. Remus sz�ve csak �gy kalap�lt a mellkas�ban, de olyan hangosan, hogy biztos volt benne, bar�tja is hallja.  

- �n… -kezdte, de Sirius egy cs�kkal elhallgattatta.

�s ekkor v�gigs�p�rt rajta valami –valami er�s, hatalmas �s heves. Ez m�s volt, nem olyan, mint az a meghitt melegs�g, amit Gracie mellett �rzett. Megpr�b�lta a benne lakoz� farkasra fogni ezt az �rz�st, de tudta, hogy ez �gy nem igaz. Ez az �j �rz�s � volt, � �s Sirius. Ez volt az, amit mindig is akart, amit olyan r�g�ta akart m�r, hogy ez�rt fel sem tudta ismerni, mi is az pontosan.

A padl�ra roskadtak, �sszegabalyodva �s egym�st tov�bbra is moh�n cs�kolva. Lupin v�g�l egy kicsit h�tr�bb h�z�dott, �s Sirius szem�be n�zett. Az arca visszat�kr�z�d�tt a sz�rke szemekben �s akkor v�gre r�j�tt, hogy ez az, ahov� tartozik.

V�GE