M�zben

     Fekszik Tonks mellett az �gyban �s azon t�preng, vajon Molly mit sz�lna most hozz�juk. Legsz�vesebben felnevetne. Hiszen szinte m�g azel�tt �ssze akarta �ket boron�lni, miel�tt m�g szem�lyesen tal�lkoztak volna egym�ssal. B�r Lupin m�g mindig �gy tartja, t�l �reg, Tonks pedig t�lont�l fiatal.

Vajon Sirius mit mondana, ha megtudn�, hogy a saj�t unokah�ga v�ltotta fel a hely�t?

Ma �jjel a boszork�ny haja olyan sz�n� volt, mint az �gei-tenger k�k hull�mai naps�t�skor, a szemei pedig olyan z�ldek, mint �rorsz�g v�gel�thatatlan dombjai.

Egy kicsit borzongat� a tudat, olyan n�vel lefek�dni, aki ak�r sz�zf�le k�ls�t is fel tud �lteni, m�gis… ugyanaz az illat, ugyanaz a selymes tapint�s� b�r. 

Remus szereti a n�ket. Szereti a test�k g�rb�leteit, rejtett v�lgyeit, a puha h�s �s a kem�ny csontok kontrasztj�t. Szereti, ahogyan forr� test�k az �v�hez simul. M�g mindig csont �s b�r, pedig m�r egy �ve Molly f�ztj�n �l.

�s �lvezi azt is, hogy ir�ny�that �s m�gis v�delmet tud ny�jtani.    

Siriussal eg�szen m�sk�pp volt. Vad, kegyetlen, rem�nytelen er�k k�zdelme. Az �lland� vesz�ly, hogy egyszer mag�val r�ntja, leh�zza a viharos, �rv�nyl� tenger.  

Tonkssal olyan, mintha m�zben �szna, b�k�sen, lassan �s ragacsosan.

Tiszt�ban van vele, hogy ez nem fog sok�ig tartani; tal�n el sem kellett volna kezdeni�k. M�r t�l �reg �s t�ls�gosan f�l, hogy megny�ljon el�tte, �s a n� legal�bb olyan �gyes az �lc�z�s m�v�szet�ben, mint � maga.

Gyeng�den v�gigh�zza az ujj�t a l�ny orr�nak vonal�n. Az igazi orr�n. Ez az igazi haja, az igazi sz�ja, az igazi arca, az igazi teste. �jfekete haj, hossz� szempill�k, tejfeh�r b�r �s r�zsasz�n ajkak. F�j r�pillantani, de m�gis… k�ptelen elford�tani a fej�t.

Am�g alszik, Tonks az igazi alakj�t mutatja neki.

De � nem l�t m�st, csak Siriust.

V�ge