Akármit

     Érted teszem.

Fejét a boszorkány ölébe hajtva két kezébe temeti az arcát, annyira szégyelli, hogy egy ilyen öreg, elnyűtt ember, mint ő így viselkedik – zokogni és nyöszörögni kezd, mint egy kisgyermek, már a régi pulóvere látványától, illatától is.

Mert szeretlek, megteszem érted, ha ettől boldog leszel. A szemei… sötétzöld, égkék, arany… kétségbeesettek és jóságosak; kecses kezeivel átfogja a fejét és gyengéden homlokon csókolja.

Aztán hátravetett fővel hosszan és fájdalmasan felsóhajt, s átalakul: a  csontjai átrendeződnek, megnagyobbodnak, a mellkasa szélesedik, a haja megnő és sötétebbé válik, a szeme szürkés színűre fakul, és egész idő alatt, amíg tart a folyamat, a férfi néma csendben ül, a nő pedig azt suttogja:    

Érted, érted, Remus. Annyira szeretlek.

Remus egyre szaporábban szedi a levegőt, s előtte lassan átalakult a nő… Sirius Black lett belőle, mezítelen és lélegző és most zavartan őrá mosolyog. 

És talán ez volt az egyetlen indok, ami miatt felhagyott azzal, hogy folyton visszautasítsa a boszorkányt – tudta, remélte, hogy esetleg felajánlja majd neki ezt; az idők folyamán reménytelenül önzővé torzult a jelleme, ami elszántan kapaszkodik korábbi kedvese utolsó darabjaiba, még ha ez azt is jelenti, hogy az egyik közeli rokonával kell együtt lennie érte.

Sirius vére folyik az ereiben. Sirius benne van, ahogy Siriusban ő.

- Remus –suttogja halkan és két szeméből elindul a könnyfolyam, bemocskolva az arcát (vagy talán Siriusét). Elkeseredett, mert ezt kell tennie egy férfi szerelméért, akit szíve legmélyéből szeret, dacára annak, hogy tudja, a varázsló sosem fogja őt olyan gyengéden érinteni és a karjába zárni, mint ahogy Siriust. 

A férfi belekapaszkodik a nőbe vagy a férfiba, vagy akárki is ez az ember előtte, és együtt sírnak a kandallóban kihunyni készülő meleg lángok előtt, mindketten másért, és Remusnak eszébe jut a csata, ami nemcsak Sirius, de az ő halálát is okozta, a sikolyok és robbanások és a vidám arckifejezése, mielőtt végleg eltűnt volna, a függöny mögötti suttogó hangok, amik elragadták őt tőle egyszer s mindenkorra.  

Csak érted teszem.

Vége