Hallucin�ci�

     �jra megjelent; felkucorodott a kanap�ra, mint egy macska �s r�emelte sz�rke szemeit. Remus nem tudta megmondani, hogy sz�nalmat vagy megvet�st t�kr�znek-e azok a szemek, mert konokul a kez�ben lev� italra meredt �s nem n�zett fel t�bb�.     

- Ha ennyire rossz l�tni engem, mi�rt iszol m�g mindig? –k�rdezte Sirius halkan, szinte t�tov�n. �jra tizenh�t �vesnek hangzott. Remus egyre szorosabban markolta a poharat, s f�l� volt, hogy megrepeszti.

- L�tni akartalak, m�g ha tudom, hogy csak egy hallucin�ci� vagy –v�laszolt a var�zsl�. A hangja meglep�en j�zan volt. Sosem volt m�g ennyire mag�n�l, ha Sirius felt�nt �s tudta, hogy pont ez�rt k�tszer olyan f�jdalmas lesz neki reggel, mert mindenre tiszt�n fog eml�kezni.

- De ahhoz r�m kellene n�zned –sz�lt Sirius �vatosan �s Remus nem tehetett m�st, felpillantott.

Sirius ugyan�gy n�zett ki, mint azon az est�n, amikor meghalt. B�r a szeme �gy csillogott, annyira tele volt �lettel, mint tizenhat �vesen, Harry el�tt, a h�bor� el�tt, azel�tt, miel�tt elvesztett�k volna a bizalmukat egym�sban. Ez legal�bb olyan f�jdalmas, mint nem r�n�zni. Remus nyelt egyet.  

- Tal�n nem is vagyok hallucin�ci� –vetette fel Black. Lem�szott a b�torr�l �s Remus fel� ny�jtotta a kez�t.

A f�rfi sikkant�s �s ny�g�s k�z�tti hangot hallatott, majd elh�z�dott, miel�tt Sirius meg�rinthette volna. Le is esett a kanap�r�l a f�ldre. Az �veg �sszet�rt, miut�n kiesett a kez�b�l �s a m�zsz�n� folyad�k lassan besziv�rogott a parketta r�sei k�z�. Sirius megk�v�lve �lt, Remus pedig �sszekuporodott, t�rd�t felh�zta mellkas�hoz �s arc�t beletemette a tenyer�be.  

- Ne! –siker�lt kipr�selnie mag�b�l, miut�n vett p�r nyugtat� l�legzetet. –Ne. Nem akarok t�bb k�pr�zatot! �pp el�g� rossz az is, hogy l�tlak!

Sirius vissza�lt a kanap�ra, �s mikor Remus v�gre vette a b�tors�got, hogy feln�zzen r�, m�r h�lt hely�t tal�lta.

End