Szard�ni�k

   Ha Sirius k�rdezik, megmondta volna, hogy szerinte nem lehet egy k�nyvet ilyen ideges m�don olvasni. Remusnak ennek ellen�re valahogy m�gis siker�l. Teljesen a k�nyvre f�kusz�l �s nem v�gigfuttatja a szem�t a sorokon, hanem ugr�l rajta. A lap sark�t m�r j�val azel�tt az ujjai k�z� veszi, mint ahogy az sz�ks�ges lenne �s most gy�r�geti a pap�r sz�l�t. R�gja a sz�j�t �s a l�b�val idegesen dobol. 

- Hagyd abba –sz�l hirtelen Sirius. Lupin felpillant, als� ajka m�g mindig a foga k�z�tt van. 

- Mi?

- Csak... csak hagyd abba! Ezzel engem is felideges�tesz, pedig �n sosem leszek ideges. A vizsgaeredm�nyek megj�nnek, ha itt lesz az ideje, Moony. Nem tehetsz semmit.

- K�sz –v�g vissza Remus. –Ez most seg�t, t�nyleg.

- Mi�rt, mi seg�tene akkor?

- A vizsgaeredm�nyek? –javasolja a sz�ke fi�.

- Azon k�v�l.

- Nemtom –s�hajt Remus. Becsukja a k�nyv�t �s h�trad�l a f�ben. De p�r m�sodperc m�lva komoly arccal felt�maszkodik a k�ny�k�re �s �jra elkezdi, amit m�r ezerszer �tr�gtak:

- Csak szeretn�m m�r v�gre tudni...

- Tudom! –v�g a szav�ba Black. –Figyelj, ne besz�lj�nk t�bbet r�la!

Nem akarja felhozni megint, mert tudja, hogy Remus most nagyon ingerl�keny, de eg�sz ny�ron ez az egyetlen h�t, amit egym�s t�rsas�g�ban fognak t�lteni. �s az egyetlen nap egyed�l, mivel Potter�k elutaztak megl�togatni az egyik korosod� rokonukat �s b�r James tiltakozott eleinte, bar�tja k�r�s�re m�gis sz�leivel tartott. Persze Sirius nem �gy k�pzelte el a kettesben t�lt�tt id�t.

A fekete haj� fi� testhelyzetet v�ltoztat �s addig helyezkedik, am�g a fej�t Remus has�ra nem hajthatja. �rzi, ahogy Lupin kif�jja a leveg�t, azt�n �ntudatlanul is v�gigf�s�li az ujjaival a haj�t, de azt�n ezek az ujjak t�relmetlen�l dobolni kezdenek a nyak�n�l.  

- Ne legy�l m�r ilyen ideges! –sz�l r� Sirius. 

- Nem tehetek r�la.

Black ny�sz�r�gni kezd tehetetlens�g�ben. Tudja j�l, hogy t�rs�nak sokkal fontosabbak az eredm�nyek, mint neki. Tudja, hogy a j�v�j�k m�lhat rajta; ha j� az eredm�ny, f�nyes j�v� el� n�zhetn�nek –m�r ha nem lenne k�sz�b�n a h�bor�, ha pedig nem, akkor legink�bb semmilyen el�. Sz�val v�g�l is t�k mindegy, nem?

- El�g volt ebb�l! –sz�l Sirius. Felt�p�szkodik �s a kez�t ny�jtja Remusnak.

- Mib�l? –k�rdi a m�sik �s felvonja az egyik szem�ld�k�t.

- A stresszes �cs�rg�sb�l. Csin�ljunk valami izgalmasat, valami gyerekeset! J�tszunk cs�kvad�szatot!

- Mit?

- Csak vicceltem –vigyorog. –B�j�cska? J� lesz, �g�rem! Legal�bb eltereli a figyelmedet. Garant�ltan.

- Rendben –mondja v�g�l Remus. Megfogja bar�tja kez�t �s hagyja, hogy az felh�zza a f�b�l.

- Csod�s –ragyog Sirius. Egy gyors puszit nyom Lupin arc�ra. –Sz�molj el sz�zig!

Remus csak megforgatja a szem�t, de azt�n elfordul �s hangosan k�nt�lni kezd.

**

- Kilencvennyolc, kilencvenkilenc, sz�z! –fejezi be a sz�mol�st. Meglehet�sen ostob�nak �rzi mag�t. Arra sz�m�t, hogy Sirius mindv�gig ott �llt m�g�tte �s most csak arra v�r, hogy ha megfordul, megijessze. De a kert �res, �gy Remus kelletlen�l becammog a h�zba. 

Micsoda h�lye �tlet. B�j�cska! Mi�rt ne tudn�k a b�j�csk�t�l a vizsgaeredm�nyekre gondolni? Mit gondol Sirius, mi lehet enn�l fontosabb? Megtal�lni �t a h�zban, vagy tov�bb agg�dni az eredm�nyek miatt... Komolyan mondom...

Remus r�nd�t egyet a v�ll�n, azt�n bel�p a konyh�ba �s ellen�rzi a legnyilv�nval�bb helyeket. Azt�n r�j�n, hogy �gy kell gondolkodnia, mint Sirius, ami sokkal nehezebb, mint ahogy azt az ember gondoln�.

A folyos�n azt�n megl�tja, hogy az egyik be�p�tett szekr�ny ajtaja nincs rendesen becsukva.

- Megvagy –sz�l a sz�ke fi� �s kit�rja az ajt�t. Black abban a pillanatban kiny�l �s ber�ntja maga mell� a meglepett fi�t, majd gyorsan visszaz�rja az ajt�t. – Micsin�lsz?

- Megv�ltoztattam a szab�lyokat –magyar�zza Sirius m�ly hangon. A keze m�g mindig meleg t�rsa csukl�ja k�r�l. 

- Mindig azt csin�lod –nevet Remus �s vakon tapogat�zni kezd, majd bele�tk�zik Sirius mellkas�ba.

- Nos, azt hiszem, az eg�sz j�t�kot megv�ltoztattam. Ez a mugli verzi�ja. �gy h�vj�k, hogy szard�ni�k. Ha megtal�lsz valakit, vele kell maradnod, am�g mindkett�t�ket meg nem tal�lnak.

- Igen? –k�rdezi Remus tettetett csod�lkoz�ssal. Sirius k�zelebb l�p, �s hozz�nyomja a sz�j�t t�rsa ajkaihoz, amit Lupin nem is olyan r�gen m�g idegesen r�gcs�lt. A s�t�tben is kit�n�en tud c�lozni.

- Sz�val most itt kell v�rnunk... –suttogja Sirius, mik�zben m�r p�rja nyak�t cs�kolgatja. -... am�g valaki r�nk nem tal�l.

- Sirius? –sz�longatja Remus, majd �sszer�ndul, amikor meg�rzi a fi� k�vetel�z� ujjait a p�l�ja alatt. –Senki sincs rajtunk k�v�l a h�zban.

- Tudom.

***