Kviddics (Quidditch) PG-13
2009.09.22. 00:13
Az előző ficcel annyiból párban van, hogy ugyanaz az írónő és ugyanaz a fic-gyűjtemény, amiből -remélhetőleg később is- szemezgetni fogok. Mindenesetre még néhány rövid történetet lementettem egy kupacba, tervebe van véve, hogy a többieket is feldolgozom:) A cím megint beszédes, ezért nincs sok dolgom a summary-val.
Írta: Xylodemon
Eredeti cím: Quidditch
Fordította: Rinoa
Penna: 2009.IX.21.
Megjegyzés: Angolul valahogy még mindig jobban tetszik, főleg az utolsó mondat: "I can hear the Quidditch just fine."
Osztályozás: PG-13
Link: http://xylodemon.livejournal.com/355627.html#cutid1
Kviddics
- Smith passzolja Giles-nak, Giles Bones-nak, Bones repül, repül –-szedd össze magad, majdnem kiesett a kezedből! -–Bones visszapasszolja Giles-nak… Giles rárepül… Oh! Finnegan hibátlan ütése, és Írországnál a kvaff!
- A fenébe! –kiáltja el magát James. Úgy felpattan a kanapéról, hogy magával sodorja a popcornos tálat is.
- Vigyázz már! –szól rá Sirius a popcorneső túloldaláról, aztán biztonságba helyezi a rádiót barátja dühöngő csapkodása elől, a maradék kukoricaszemeket pedig hanyag mozdulattal lesöpri a szőnyegre.
- TÍZ PONT ÍRORSZÁGNAK!
- Csaló málészájú banda! –morog James.
- Csalnak? –kérdezi Peter. –De hát honnan tudod? Nem látjuk! –Előredől, onnan meresztgeti a szemét a készülékre.
- És ez kinek is volt a nagyszerű ötlete? –tudakolja Sirius, aztán, hogy üresen találja a rágcsálnivalós tálat, jól tarkón vágja Jamest. –Szívesebben nézném a meccset a stadionban –teszi hozzá, mielőtt Potter az oldalába döfi a könyökét.
- Van erre fölösleges ötven galleonod? –kérdezi Remus. Sirius belecsíp James hátába, mire heves dulakodás következik. Lupin addig feltölti a kifogyott nasis tálat.
- Hát, nincs, igazából –vallja be Sirius.
- Finnegan újabb briliáns terelő ütése!
- Látjátok? –bök James mérgesen a rádió irányába. –Csalás! Finnegan az előírtnál nagyobb ütővel játszik!
- Talán van egy kristálygömb a belső zsebedben? –kérdi Remus, miközben a szájába tuszkolja az utolsó currys húst.
- Nincs.
- Akkor honnan veszed, hogy nagyobb az ütője?
- Most nem látom –magyarázza James fáradtan. –De korábban láttam már.
- Finnegan ütőjét, mi? –vigyorog Sirius. –Egy szavad se lehet ezek után rám és Moonyra, ha te meg folyton valami szőrős ír köcsögöt tapogatsz.
Potter lazán behúz egyet barátjának. A karját találja el.
- Eljött múlt hónap egy dedikálásra –magyarázza. –Miután kihirdették, ki fog játszani a ligában. És magával hozta az ütőjét, a beképzelt idióta, és óriási volt.
- Szerintem az ütő pont jó méretű –jegyzi meg Peter. –Csak Finnegan túl alacsony hozzá.
- Giles passzolja Smith-nek, Smith lejjebb ereszkedik, megfordul, aztán fel, fel – és igen! Tíz pont Angliának! McClearney úgy látszik elaludt a seprűjén!
- Anglia! –kurjantgat James lelkesen. Hazaszeretetét a kanapé rugói sínylik meg.
- Hé, Peter –szól Sirius. –Hozz egy sört, ha már felálltál!
- De én nem is…
- Reductio!
A következő pillanatban Peter széke gyűszűnyi méretűre zsugorodik, így gazdája hamarosan a földön találja magát, majd hozzálát, hogy feltápászkodjon.
- Most már állsz, vagy nem?
James felröhög, Remus viszont sóhajt egyet.
- Sirius, ne légy ilyen seggfej!
- Jó –bólint a fiú. –Pete, hozz magadnak is egyet, oké?
A beszólás eredménye egy újabb dulakodás a kanapén, ami, James utolsó currys hús iránti aggodalma ellenére, hamarosan csókolózásba fullad.
- Hé, abbahagyni! –szól rájuk Potter. –Kviddics meccset hallgatunk!
- TÍZ PONT ANGLIA JAVÁRA!
Sirius belemosolyog a csókba.
- Így is remekül lehet hallani.
*
|