Nem merlek �rinteni

  Az �gyamon �l�k t�r�k�l�sben �s az �tv�ltoztat�s-tan k�nyvembe temetkezem. De csak n�zek ki a fejemb�l, m�r r�gen nem olvastam el egy bet�t sem. 

R�d gondolok. Nem akarom, hiszen nem szabad, de… m�gsem tudok egy percre sem szabadulni att�l a gondolatt�l, hogy itt fekszel p�r m�terre t�lem. Tal�n, m�g k�t m�ter sincs…

Milyen j� lenne, ha csak �gy odakuporodhatn�k mell�d, kisim�thatn�m fekete tincseid a homlokodb�l vagy puh�n belecs�koln�k a nyakadba…!

Hirtelen hangosan �sszecsapod a p�rn�dnak t�masztott k�tetedet �s m�ltatlankodva r�m sz�lsz:

- Remus!

�sszerezzenek. Szerencs�re ezt te �gy veszed, mintha a tanul�sb�l z�kkentett�l volna ki.

- Tess�k –n�zek r�d kiss� k�b�n. Milyen j�, hogy nem l�tsz bele a fejembe…

- M�g mindig tanulsz?

- Szerinted? –k�rdezem sz�j elh�zva.

- Hah! H�t persze! A kis prefektus, a mintadi�k… mit is csin�lhatna a magol�son k�v�l! –sz�lsz f�lhangosan.

�sszeugrott a mellkasom a b�nt� szavaidt�l. Egy pillanatra magam el� meredek, majd befordulok a fal fel�. Mindig ezt mondj�k nekem… mindenki… de te mi�rt?

- Ne b�ntsd m�r, Sirius! –dorg�lta bar�tj�t James.

- �n? B�ntani?! –m�ltatlankodott az eml�tett. –�gas kom�m! Agyadra ment a kviddics? �n csak a puszta t�nyeket k�z�ltem! …Szimpl�n meg�llap�tottam a helyzetet!

- Goromba volt�l –sz�gezte le James.

- �n??

- Hagyj�tok m�r abba! –sz�lok ki halkan a k�nyv m�g�l. –Nagyon k�sz�n�m James, de meg tudom v�deni magam!

- „V�deni?” –harsogta Sirius. –�s ugyan kit�l, ha szabad k�rdeznem?

Csak egy pillanatra n�zek r�d, de a m�rges arckifejez�sed megmozd�t bennem valamit. „Aranyos” –ugrik be r�d ez a tal�l� sz�.

A fen�be! –becsapom az �lemben l�v� k�nyvet. –Mi van velem?!

- J�l van! Akkor s�rt�dj meg, Holts�p! –duzzog tov�bb, �jra f�lre�rtve a helyzetet.

- Sr�cok! Int�zz�tek m�r el magatok k�z�tt! Nem b�rom tov�bb hallgatni az �r�k�s veszeked�seteket! –fakadt ki James.

Felpattant a baldachinos �gyr�l, �s idegesen kotor�szni kezdett a l�d�j�ban. Kisv�rtatva egy f�nyes anyag� ruhadarabot h�zott el� bel�le.

- J�ssz, F�regfark? –ter�tette v�ll�ra a l�thatatlann� t�v� k�penyt. Peter sebt�ben kapott mag�ra egy pul�vert, majd �gas ut�n sietett.

A hatod�vesek h�l�k�rlet�nek ajtaja becsap�dott m�g�tte �s a kis szob�ra nyugtalan csend telepedett.

  A nyitott ablakon bef�j� esti sz�l meglengette a piros-s�rga f�gg�ny�ket, majd egy nagyobb szell� felbor�totta Peter takar�j�n �ll� tint�s�veget. A s�t�tk�k tinta lassan csordog�lt v�gig a gy�gyn�v�nytan dolgozaton, majd beiv�dott a feh�r leped�be.

Elmerengve b�multuk mindketten az �t�zott pap�rlapot, majd hirtelen �sszetal�lkozott a tekintet�nk. Sirius, mintha egy �lomb�l �bredt volna, megk�sz�r�lte a tork�t, �s t�ntet�leg nekem h�ttal d�lt le a p�rn�j�ra.

Egy kicsit m�g n�zegettem a fekete tincsekre es� holdf�nyt, azt�n �jra belelapoztam a k�nyvembe �s olvasni kezdtem. Ismerem m�r, most b�k�n kell hagyni, azt�n majd megnyugszik id�vel.

Nagyj�b�l f�l oldalt haladhattam, amikor Tapmancs bar�tom motyogni kezdett mag�ban.

- …ezt nem hiszem el…Pipogyusz itt az ellens�g, nem �n!

- Parancsolsz?

A h�t�ra g�rd�lt, onnan n�zett dacosan a szembe:

- Nem tudom elhinni, hogy egy ilyen apr�s�g miatt megorrolsz r�m, Remus!

Fanyarul elmosolyodok. Nem is tudom, kett�nk k�z�l ki is van val�j�ban megs�rt�dve…

- �n m�r r�ges-r�gen t�ltettem magam a besz�l�sodon –v�laszolom higgadtan. –�szint�n sz�lva, m�r megszoktam.

Sirius fel�lt, v�rt m�g p�r m�sodpercet, azt�n �ts�t�lt az �n �gyamhoz �s le�lt r�. L�bait felh�zta, h�t�t a t�ml�nak vetette, onnan figyelte, ahogy olvasok.

Vagyis, hogy olvasni pr�b�lok. �jra �s �jra v�gigfuttattam szememet a sorokon, de nem ragadt meg semmi. Zavar, hogy ilyen k�zel vagy. Hogy magunk vagyunk a szob�ban. Hogy nem veszed le a szemedet r�lam. Zavar  �s j�lesik.

M�g a l�legzetv�teledet is hallom…

Idegesen lapozok egyet, hogy meglegyen a tanul�s l�tszata. A mozdulat ut�n elkapod a kezemet �s megszor�tod. Bizonytalanul feln�zek a szemedbe.

- Ne haragudj! –mondod �szint�n.

- Nem… semmi baj.

- N�ha nagyon elsz�ll az agyam, �s nem veszem �szre, hogy mivel b�ntom meg a m�sikat… fontos vagy nekem…

- Sirius!

- …Jamesnek is igaza van…

- Figyelj! –z�kkentem ki az �nostoroz�sb�l. –Ez egy kis semmis�g volt! Felejts�k el, j�?

Megk�sve b�lint, majd halv�nyan elmosolyodik.

- N�lad jobb bar�tot k�v�nni sem lehet! –azzal sut�n megveregette a v�llamat.

Kiss� pirulva, lehajtott fejjel t�r�m a kedvesked�st, azt�n �jra belen�zek a s�t�tk�k szemp�rba.

- �s… mit is akart�l az el�bb, Sirius?

- H�m? –bamb�n r�m meredt �s valami furcsa f�nyt fedeztem fel a tekintet�ben.

- Miel�tt megzavart�l volna a tanul�sban!

- Ja! –�l�nk�l fel. Pislogott p�rat, mire az a k�d�s n�z�s elt�nt r�la.  –Mindj�rt!

Felpattan az �gyr�l �s az �r�asztalhoz siet. Felkap egy pergament �s �jra fel�m fordul. A Tekerg�k T�rk�p�t tartotta a kez�ben. R�koppintott a p�lc�j�val, majd az imm�r „bekapcsolt” t�rk�pet az �lembe ter�ti �s �jra helyet foglal mellettem.

- Na! Csak gondoltam, megmutatom, mit k�ne j�v� szerd�n megn�zn�nk Roxmortsban… –Ujj�val ide-oda b�kd�s a pap�ron, majd v�gigh�zta az �j �tvonal ment�n. K�zben lelkesen magyar�z �s v�rja a v�lem�nyem.  

Szapor�n b�logatok, b�r nem tudom, mivel �rtek �ppen egyet. Megk�v�lve, mozdulatlanul �l�k, a t�rk�p egy pontj�ra f�ggesztve pillant�som.

Furcsa �rz�sem van. Nem tudom le�rni, mihez hasonl�t. Csak tomp�n bizsereg a bels�m �s �rezem, ahogy a v�r az arcomba sz�kik. Egyszerre nagyon melegem lett.

N�ha kipr�selek magamb�l egy-egy „�h�m”-�t, de ez volt a maximum.

Mi lelt engem?

Most is azon kapom magam, hogy a kez�t b�mulom. T�nyleg nem vagyok norm�lis! Hiszen � a bar�tom! Ilyen nincs! Egyszer�en nem lehet!

Hevesen megr�zom a fejem, de �gy sem szabadulok a r�miszt� gondolatt�l. Lehet, hogy… beleszerettem?

- Nem? Akkor ink�bb a M�zesfal�st�l induljunk? –k�rdezi, fel sem pillantva, majd szem�ld�k r�ncolva k�zelebb hajol a pergamenhez. –Mutasd csak…!

Veszek egy szaggatott leveg�t. Ez lehetetlen! Hiszen… � is fi�! Nem tetszhetnek nekem a fi�k!

H�travetem a fejemet �s a falnak t�masztom.

Ha jobban belegondolok, a t�bbi fi� sohasem �rdekelt. Egyik�k sem! S�t –eml�keztettem magam-, k�t �ve m�g hal�losan szerelmes voltam Mollyba! �gy egy kicsit megnyugodtam.

De akkor…

Mi t�rt�nik velem? Mi ez az �rz�s? Lehet, hogy t�nyleg csak Sirius v�ltja ki ezt bel�lem?

Norm�lis dolog ez?!

  M�r nem magyar�zol, csak t�prengve olvasod a t�rk�pen a feliratokat. P�r k�sza, egyenes tincs a szemedbe hullott. Lassan felemelem a kezem. Er�s v�gyat �rzek r�, hogy f�lres�p�rjem �ket az arcodb�l, de… M�gsem teszem. Karom megad�an hullik vissza a paplanra. Szememet lehunyom.

Olyan gy�va vagyok! Hi�ba nem lesz t�bb ilyen lehet�s�gem!

De akkor sem teszem meg! F�lek. F�lek, hogy megundorodsz t�lem; f�lek, hogy elvesz�tem a bar�ts�godat. Azt nem tudn�m elviselni…! Olyan �res lenn�k, ha nem lenn�l a k�zelemben…

- J�l vagy?

Lassan kinyitom a szememet. A halv�ny gyertyaf�nyn�l megpillantom az arcodat. Agg�dva m�regetsz.

- Holds�p, j�l �rzed magad?

Halv�nyan b�lintok.

- Igen. Csak m�r nagyon f�radt vagyok.

M�g mindig �that�an n�zel, azt�n te is b�lintasz.

- Rem�lem, t�nyleg nincs semmi bajod! Nem tetszik nekem, amikor ilyen s�padt vagy!

S�padt? �n? Hiszen olyan melegem van! Nem l�tod rajtam, mennyire fel vagyok t�zelve? Izgatott vagyok �s m�gis olyan elcsig�zott. Egyszer�en k�ptelen vagyok elhinni, hogy �n t�nyleg… nem, nem tudom kimondani… 

De ha nem t�rt�nik gyorsan valami, azt hiszem, nem b�rom m�r tov�bb. Eg�sz testemben bizsergek. –tekintetem ajkaidra siklik. –�gy megcs�koln�lak!

Nyelek egyet �s �vatosan fel�d hajolok.

Hirtelen kiv�g�dik az ajt�, �s k�t papucsban csoszog� l�bat pillantunk meg.

James a sarokba dobja a k�penyt, majd beugrik az �gy�ba.

- Olts�tok el a gyerty�kat! –suttogja idegesen �s mag�ra r�ntja a paplant. –McGalagony erre tart!

�s val�ban. Alighogy Peter �s Sirius is visszam�szott a baldachinos �gyukba, az ajt� nyikorogva �jra kiny�lt, �s a professzorn� bedugta a fej�t a r�sen.

Mind a n�gyen hangosan szuszogni kezdt�nk. �gas m�g horkolni is hozz�fogott. 

Az id�s boszork�ny p�r pillanatig m�g gyan�san mustr�lta az igazak �lm�t �lmod� t�rsas�got, azt�n halkan beh�zta maga ut�n a faajt�t. Tapmancs hosszat f�ttyentett.

- H� haver! Hol a csud�ban j�rtatok, hogy kisz�rt az �regl�ny?

- �h –legyintett James. –�szrevette a zajt, amikor be akartunk t�rni az asztron�mia szert�rba.

- Azt�n minek?

- Hogyhogy minek? K�ne egy nagyobb t�vcs�, lehet�leg olyan, ami a bez�rt ablakon is j�l �tl�t.

Peter kuncogni kezdett.

- Evans? –adott hangot Sirius sejt�s�nek.

- Mondtam �n egy sz�val is? – vigyorgott �gas �s �tfordult a m�sik oldal�ra. –J� �jt!

- K�nny� volt r�j�nni…

- J� �JT!

F�radtan mosolyogva megcs�v�lom a fejem. M�g egy darabig hallom a fi�k visszafojtott nevet�s�t, azt�n mindannyian elcsendesednek. �jra felr�mlik el�ttem az arcod. Te j� �g! Majdnem megcs�koltalak! 

Nem! Ez nem fordulhat el� m�g egyszer! Istenem! Nem tudn�m elviselni, ha emiatt v�gleg elvesz�ten�lek!

H�t… –gy�zk�d�m tov�bb magam-, tal�n jobb is �gy…

Tal�n… 

V�ge