Lies and fairy tales

Írta: Tara Lynn

Penna: 2004.11.07.

Megjegyzés: Sirius „árulása” után Remus Pitonnál keres megnyugtatást. 

A bájitaltanár azonban tudja, hogy csak áltatják magukat, de nem akar törődni 

vele, nem tud lemondani róla… Az angol nyelvű vers ismét saját szerzemény. ^.^

Figyelmeztetés: A novella utalásokat tartalmaz két férfi szexuális 

viszonyára! Akit taszít a téma, az ne is kezdjen bele! 

Osztályozás: PG

Lies and fairy tales

„You are standing before me

Eyes shadowed by pain

Hate and love smashed in one

You try to flee in vain.”  

-Mennem kell… -mondod, de nem mozdulsz.

-Nem mehetsz –én mégis engedlek, erőszakkal sosem marasztaltalak. De te nem akarsz egyedül maradni. Nem tudsz egyedül maradni… nem, mióta elhagyott.

-De nem maradhatok… -feleled kétségbeesetten. Közelebb lépsz. Eszedben sincs meghátrálni.

-Tudom –nézek rád nyugodtan. Szemeidben megcsillan egy idegen, vadállatias fény. Megőrjítesz.

-Csak… -nem tudsz mit tenni. Az ösztöneid irányítanak. Már egész közel vagy… érzem az illatod.

-Csak ma este –mondom helyetted, enyhítve ezzel a szenvedést. Könnyebb, ha nem te mondod ki. Itt állsz előttem. Tested forró, szinte ég. Ég a vágytól, amit sosem irántam éreztél.

-Igen… csak ma este –feleled megadóan.

„You want to go

I know you do

But he’s not there

And you can’t be alone.”

Mindig ezt mondod. Mennél, de nem tudsz, futnál, de nem bírsz. Túl sokat szenvedtél már. Megcsaltak, elárultak, elhagytak. Nem bírnál el még egy csalódást. Milyen ironikus, hiszen én maga vagyok egy hatalmas csalódás.

De úgy tűnik, téged ez nem zavar. Nem, mert én itt vagyok veled és mindig itt maradok. Rám számíthatsz. Engem használhatsz. Nem érdekel. Csak te kellesz.

„You have suffered

Too much from him

Your heart’s shattered,

You don’t want to live.”

Testünk eggyé válik, durván, dühösen, kegyelem nélkül. Sosem lehet gyengéden. Sosem lehet szerelemmel. Nem engeded. Én nem merem. Tudom, hogy te nem így éreznél. Nem hiszem, hogy te éreznél. Túl mély a seb, amit maga után hagyott. Mély és gyógyíthatatlan. Nemcsak ő ment el, belőled is kitépett egy darabot. Elrabolta a lelked és csak egy megtört testet hagyott hátra. Az átkozott.

„But I hold you,

Hold you close to me

Not letting you escape,

Not letting you break.”

De nem számít, mert Te itt vagy velem. Önző vagyok… tudom. Nem tehetek mást. Nem veszíthetlek el.

Így, imádkozom. Minden nap és minden éjjel, hogy sose térjen vissza, különben végem. Te eltűnsz megint, és én elsorvadok. S míg imáim meghallgattatnak, boldogan élünk, míg hazugságunk kitart.

Hiszen erről szól az életünk. Erről és soha semmi másról.

„You are mine

And only mine

This is our lie

We won’t leave it behind.”

~Vége~