A kar�csonyig h�tralev� h�t vill�mgyorsan eltelt. T�nyleg nem csin�ltunk semmit, csak pihent�nk. S�t�lgattunk a kertben, vagy a griffend�l toronyban �cs�r�gt�nk a kandall� el�tt.

Nagyon r�nk f�rt m�r a kikapcsol�d�s a sok lecke mellett.

A kast�lyellen�rz� k�rutakat v�g�rv�nyesen t�rt�lt�k. V�g�lis nem igaz�n b�ntam, mert t�nyleg nem volt semmi �rtelme. Viszont �gy nehezebb volt tal�lkoznom Drac�val.

A fi�k gyarkan lementek a kviddicsp�ly�ra is gyakorolni. �n egy ideig vel�k tartottam �s figyeltem, hogyan rep�ltek a h�es�sben. De hossz� t�von m�r kezdett unalmass� v�lni a dolog, �gyhogy ilyenkor a k�nyvt�rba mentem olvasni. N�h�ny h�zidolgozatot is meg�rtam m�r a napokban.

Malfoyjal is �sszefutottam m�g a sz�net m�sodik napj�n. Azt mondta, az iskol�ban akar maradni. Az apja ezt enged�lyezi is, csak a szentest�t �s az �j�vet kell otthon t�ltenie.

Az egyik alkalommal, amikor a fi�k megint kviddicseztek, ism�t be�ltem a k�nyvt�rba. Annak kifejezetten �r�ltem, hogy olyan kev�s di�k maradt itt a sz�netre, mert azok �gysem a k�nyvt�rban t�lt�tt�k az idej�ket. Egy csendes sarokba h�z�dtam be, nem volt kedvem Madam Cvikker orra el�tt �lni...

�ppen a "Roxfort t�rt�net�t" olvastam megint, hogy felfriss�tsem az ismereteimet.

Hirtelen �reztem, hogy k�t er�s kar �t�lel h�tulr�l.

- Szia, kedvesem! -duruzsolta Draco a f�lembe. -Mit olvas a prefektus kisasszony?

Becsuktam a k�nyvet �s felmutattam neki a c�mlapot.

- Ja, azt �n m�r r�gen elolvastam...

- T�nyleg? -fordultam meglepetten fel�.

- Igen... -�lt le k�zvetlen�l mell�m. -Mi�rt olyan nagy sz�m ez?

- Mert nem sok embert ismerek, aki olvasta -vontam meg somolyogva a v�llamat. -Sz�val, akkor nemsok�ra elutazol?

- Igen -h�zta el a sz�j�t a mardek�ros fi�. -Pedig sokkal sz�vesebben lenn�k veled kar�csonykor. Csak h�t ap�mnak nagyon fontos a csal�di �nnep...

Megfogta a kezemet �s cir�gatni kezdte az ujjaival.

- Mikor j�ssz vissza? -k�rdeztem szomor�an.

- Amint tudok. Val�sz�n�leg csak a sz�net legv�g�n... De szerinted te nem j�hetn�l velem? -csillant fel a szeme.

- �, az lenne csak a sz�p l�togat�s! Ap�d be sem enged egy nem aranyv�r�t a h�zatokba... -mondtam fanyar mosollyal.

S�hajtott.

- Akkor se akarlak itthagyni.

- �n nem unatkozom itt. Majd Harry�kkel elleszek...

- Mondd, nem kellene kihaszn�lnunk azt a kis id�t, am�g m�g itt vagyok? -sz�lalt meg egy id� m�lva.

Feln�ztem a sz�rke szemeibe �s l�ttam, hogy huncutul mosolyognak.

- Mire gondolt�l? -k�rdeztem �rtatlanul.

- Tudod te azt... -felelte majd fel�m hajolt �s megcs�kolt a nyakamon. R�gt�n libab�r�s lettem.

Egym�s fel� fordultunk a sz�ken. Szel�den t�rtem, amint v�gigsim�totta a karomat �s a cs�p�met.

- Draco! Ez egy k�nyvt�r! -nevettem halkan.

- Tudom!

Felemelte a fej�t �s sz�jon cs�kolt. �lvezettel sz�vtam magamba a k�lnije illat�t. Szeretem ezt az illatot...

- Hermione, itt vagy?

- Ne ord�tson fiatalember, mert k�nytelen leszek kik�ldeni a k�nyvt�rb�l! M�gis mif�le viselked�s ez??

Ijedten kinyitottuk a szem�nket.

- Weasley... -mondta durc�san Malfoy. Felkelt mell�lem �s sietve t�vozott.

- Szervusz! -k�sz�ntem Ronnak. Tal�n egy kicsit t�l bar�ts�gtalanul is, de h�t csak miatta ment el Draco.

- Figyelj! Szerintem ez m�r t�lz�s! Nagyban tombol a sz�net, erre te itt bent kuksolsz a k�nyvek k�z�tt! -kezdte a dorg�l�st. -Mi j�t tudsz te itt csin�lni??

Elvigyorodtam �s gyorsan lehajtottam a fejemet.

- Gyere! Menj�nk le a parkba, vagy valami!

- J� -adtam meg magamat.

Az�rt rem�ltem, hogy m�g tal�lkozok Drac�val indul�s el�tt...

Igaz�n szeretek Harry�kkel lenni, hiszen mindig j�kat besz�lget�nk �s mindig annyit h�ly�skednek. De most m�gis m�sra v�gytam. Mindig Draco k�zel�ben akartam lenni. Sz�moltam a napokat az indul�s�ig.

Ut�na pedig azokat a napokat, am�g t�vol volt.

Nem hittem volna, hogy b�rki is ennyire tud hi�nyozni nekem.

Pedig �gy volt. Egyszer�en nem tudtam mit kezdeni magammal. Unalmamban m�r meg�rtam az �sszes leck�t is.

Kar�csony napj�n lementem reggelizni a feld�sz�tett Nagyterembe. K�ny�k�lve ettem a kukoricapelyhemet, amikor egy gy�ngybagoly sz�llt le a t�ny�romra.

Egy kis bor�t�k volt n�la az �n nevemmel. K�v�ncsian nyitottam ki a k�ldem�nyt.

Egy lev�l �s egy szivecsk�s aranyl�nc hullott ki bel�le.

Meglepetten forgattam az ujjaim k�zt a nyakl�ncot. Azt�n eszembe jutott, hogy el kellene olvasni a levelet is.

Amint kibontottam, megismertem az �r�s�t...

�des Hermion�m!

Egyb�l melegs�g t�lt�tt el. Az �ress�g, amit az elm�lt k�t h�tben �reztem, egyszerre szertefoszlott. Ism�t megn�ztem a med�lt, �s �szrevettem, hogy a kett�nk monogrammja is bele van grav�rozva. T�nyleg milyen j�l �sszeillenek a bet�ink...

Hamarosan hazaj�n! Ez a gondolat teljesen feldobott, �gy azt sem vettem �szre, hogy Ginny le�lt mell�m.

- Sz�p nyakl�nc! Kit�l kaptad? -tudakolta egyb�l.

- ��, h�t any��kt�l -v�gtam ki magam. -Kar�csonyra.

- Azt gondoltam, de mi�rt nem holnap reggel kaptad meg, mint a t�bbit?

- Nem tudom. -Gyorsan felcsatoltam a l�ncot �s a tal�rom al� s�llyesztettem. Nem volt kedvem a t�bbieknek is magyar�zkodni...

A Szenteste kellemes hangulatban telt. A vacsor�n csak tizennyolcan vett�nk r�szt, hiszen mindenki m�s elutazott. B�k�s est�nk volt. Csak j�val �jf�l ut�n t�rt�nk vissza a h�l�k�rlet�nkbe pukkan�s bonbonos aj�nd�kokkal megrakodva. Ott azt�n m�g hajnalig besz�lgett�nk a fi�kkal.

M�snap reggel azt�n v�rt minket az aj�nd�kkupac. Mindenf�le k�nyvet, csokol�d�t kaptam, Mrs Weasley pedig nekem is k�t�tt egy meleg t�li pulcsit. De az �sszes aj�nd�k k�z�l a Drac��nak �r�ltem a legjobban. Az�ta le sem vettem a l�ncot. Nem, szerintem egy percre sem fogok megv�lni t�le...