�rta: Rinoa chan

Gy�l�llek �s Szeretlek

1. fejezet

A 9 �s 3/4-ik v�g�ny peronj�n �lltam. Kiss� szeles volt az id�, a mozdony f�stje csak �gy kavargott a sz�lben. De az�rt kellemesen s�t�tt a nap ezen a szeptember elsejei napon.

K�r�l�ttem minden�tt indulni k�sz�l� di�kok �lltak, akik most b�cs�zkodtak sz�leikt�l, vagy m�r boldogan �dv�z�lt�k az eg�sz ny�ron nem l�tott bar�taikat. Az �n sz�leim muglik voltak, igaz, kij�ttek velem az �llom�sra, de a var�zsl�vil�gba vezet� �tj�r�n sosem k�s�rtek �t. Ott �lltam egyed�l a mozdony mellett, �s �ppen azon gondolkoztam, hogyan fogom egyed�l felr�ngatni a l�d�mat, meg Cs�mp�s kosar�t a vonatra, amikor egy ismer�s ki�lt�st hallottam:

- Hermione! Itt vagyunk!

A hang ir�ny�ba fordultam �s elmosolyodtam. Egy magas, l�ngv�r�s haj� fi� �s egy alacsonyabb fekete haj�, szem�veges fi� sietett fel�m. A k�t legjobb bar�tom, Ron �s Harry.

M�r messzir�l is �szrevettem, hogy mennyit n�ttek �s er�s�dtek k�t h�nap alatt. Hi�ba, most kezdj�k a hatodik �v�nket, ilyen id�s korban t�nyleg sokat v�ltozik az ember r�vid id� alatt is.

Val�sz�n�leg �k is �szrevehettek rajtam n�iesebb jegyeket, mert egy kicsit habozva nyomtak az arcomra egy-egy puszit.

- �gy �r�l�k, hogy l�tlak! -vigyorgott Harry- M�r alig v�rtam, hogy v�gre kiszabadulhassak Dursley�kt�l. Mindketten hi�nyoztatok �m!

- H�t pajt�s, nem irigyeltelek, hogy azokn�l a muglikn�l vak�ci�zt�l megint. Nem �rtem, mi�rt nem j�hett�l �t hozz�nk ezen a ny�ron is, mint tavaly… -mondta Ron, �s elh�zta a sz�j�t.

- Szerintem Dumbledorenak igenis nyom�s oka lehetett arra, hogy mi�rt nem engedte el Harryt hozz�tok! Tudj�tok, hogy nagyon �vatosnak kell lennie. Tudodki m�g mindig vad�szik Harryre -v�gign�ztem a k�t fi�n, de �gy l�ttam, nem igaz�n gy�zte meg �ket az �rvel�sem.

- Szervusz kisl�nyom, hogy telt a nyarad? -hallottam egy kedves n�i hangot, majd a hanghoz tartoz� k�t kar �lel�s�t�l egy percig sz�lni sem tudtam. Mikor elengedett, akkor m�r tudtam, Mrs Weasley volt az.

- Kez�t cs�kolom-mosolyodtam el- k�sz�n�m, j� volt a ny�r. A sz�leimmel megint elment�nk Franciaorsz�gba.

- �! Mi is voltunk ott Arturral m�g a n�sz�t idej�n, de a gyerekekkel m�r csak belf�ld�n utazgatunk-b�gta. -Egy kellemes mugli panzi�ban t�lt�tt�nk p�r hetet. Hihetetlen, hogy k�pesek m�gia n�lk�l is f�zni, meg mosni. Na �s az a medence�sz�, amiben v�z van! Ron ki sem akart j�nni bel�le eg�sz nap...

- Anya!- sz�lt r� az �desanyj�ra Ron, �s egy kicsit v�r�s lett a f�le.

Hirtelen �les s�pol�s hallatszott, a vonat indulni k�sz�lt.

- Jaj, Merlin szak�ll�ra! M�r ennyi az id�??- Molly Weasley fut�lag meg�lelt mindannyiunkat, majd elsietett a t�bbi csemet�j�hez is elb�cs�zni.

- Nem is mondtad Ron, hogy ennyire szeretsz �szni. Az iskolai t�ban m�g sosem f�r�dt�l.- heccelte bar�tj�t Harry.

- Nem, nem, csak �rdekesnek tal�ltam a v�zmedenc�t. Nem is voltam eg�sz nap benne, anya megint t�lzott. Gyertek, ink�bb keress�nk egy szabad f�lk�t!

K�vettem a l�d�kkal cipeked� k�t fi�t a vontra, �s k�zben csak somolyogtam. Mik ki nem der�lnek Ronr�l! Pedig azt hittem, �t �v alatt m�r kiismerhetek valakit.

A d�lel�tt a vonaton b�k�s hangulatban telt. Besz�moltunk egym�snak a ny�rr�l, m�r amit a leveleinkben nem �rtunk meg. Ilyen pedig nem sok minden volt.

P�r griffend�les t�rsunk is befutott k�sz�nni hozz�nk, t�bbek k�z�tt Ron h�ga, Ginny, aki nevetve �js�golta, hogy kik lettek az �vfolyam�b�l az �j prefekusok, Dean �s Seamus, �s Neville, aki, amikor megk�n�ltuk egy csomag minden �z� drazs�val, az eg�szet kisz�rta a f�lke padl�j�ra egy �les vonatkanyarn�l.

�s abban is megbizonyosodtunk, hogy az �let visszat�rt a ny�ri sz�net ut�n a r�gi ker�kv�g�sba. Kora d�lut�n nem k�v�nt l�togat�ink is akadtak.

- Szervusz Potter. Hogy telt a nyarad? Id�n is a muglikhoz kellett visszamenned?- a k�rd�st az a szem�ly tette fel, akit a legjobban ut�ltunk a suliban.

- Semmi k�z�d hozz�, Malfoy -felelte Harry h�v�sen.

- Mi van Malfoy? Ennyire hi�nyoztunk neked, hogy idetolod azt a rusnya k�pedet? -n�zett r� Ron undorodva.

Crack �s Monstro �t�sre k�szen ropogtatt�k ujjaikat.

K�nytelen-kelletlen �n is a fi�ra n�ztem. Egy pillanatra nem is ismertem fel �t. Magasabb volt, mint tavaly. Sokkal magasabb. De a hirtelen megny�l�s ut�n m�gsem voltak v�konyka karjai �s l�bai, mint mondjuk Ronnak. �pp ellenkez�leg! Neh�z volt bevallani, de sokkal f�rfiasabb volt, mint ahogy eml�keztem r�. Kicsit m�rges is lettem, mert nem el�g, hogy egy bek�pzelt alak volt mindig is, most azt�n van is r� oka… Halv�nyan elfintorodtam.

De hamar ki is z�kkentem a pillanatnyi m�l�z�somb�l, amikor meghallottam a vezet�knevemet.

-Hidd el, nem �nsz�ntamb�l tettem be a l�bamat a kis putritokba. Csak McGalagony utas�tott, hogy sz�lnom kell Grangernek, meg neked, Weasley. A prefektusokat k�retik a tan�ri vagonba. Megkapjuk az els� utas�t�sokat.

M�g egyszer v�gigm�rt minket, majd sarkon fordult, �s elsietett.

Mi is f�lt�p�szkodtunk Ronnal, j�l esett kiny�jt�ztatnunk a l�bunkat.

- Siet�nk!- k�sz�ntem el Harryt�l, majd a vonat eleje fel� vett�k az ir�nyt.

A tan�ri f�lk�ben meglehet�sen nagy hely volt. Tavaly m�g csod�lkoztam is rajta, hogy fog az �sszes prefektus bef�rni ide, de azt�n r�j�ttem. A t�rt�g�t� b�b�j rendk�v�l hasznos dolog, azt hiszem, nekem is meg kellene tanulnom. Meg is kellene k�rni Flitwick professzort, hogy hozzuk el�r�bb a tananyagban…

- K�rhetn�m a figyelm�ket?…K�sz�nt�k minden �j �s r�gi prefektust -hallottam McGalagony hangj�t valahol a t�megben. -Azt hiszem, el�sz�r az �jakhoz sz�ln�k n�h�ny sz�t. Nos, rem�lem, mindannyian tiszt�ban vannak vele, hogy egy prefektusi jelv�ny milyen k�telezetts�gekkel j�r. Ami azt illeti…

- Vajon m�g mennyi ideig kell itt �llnunk? M�rt nem hoztam magammal egy csokib�k�t?- bosszankodott mellettem Ron.

- Sss, maradj cs�ndben, Ron! Rajtad k�v�l mindenki figyel- fordultam fel�.

- �gy gondolod?- k�rdezte, �s fej�vel alig �szrevehet�en a sorok fel� intett.

K�vettem az ir�nyt, �s bosszankodva vettem �szre, hogy a legt�bb mardek�ros elm�ly�lten besz�lget egym�ssal. A sarokban az a Pansy m�g el is nevette mag�t. H�t persze, Malfoy sosem b�rta, ha nem � van a k�z�ppontban.

A fi� �szrevette, hogy �t n�zem, ez�rt gyorsan elkaptam a fejem. Gyorsabban, mint kellett volna. Magam is meglep�dtem rajta, de �reztem, hogy elpirulok. De mit�l??

- Az igazgat� �r fokozottabb �vatoss�gra int minden tanul�t, amire majd a lakom�n a t�bbi di�knak is felh�vja a figyelm�t. Nem tudni, a S�t�t Nagy�r tervez-e valamit. De nem z�rhatjuk ki, hogy megpr�b�lja valamelyik csatl�s�t bejuttatni az iskol�ba…

A t�meg ijedten morajlani kezdett.

-…ez�rt id�n �jabb �vint�zked�seket vezett�nk be -pr�b�lta a professzorn� t�lharsogni a di�kokat. -A prefektusokat p�rokba osztjuk, �s �jjel �rj�ratot v�geznek a kast�lyban. Nem kell agg�dni, mindenkire csak havonta egyszer-k�tszer ker�l sor.

- Ha �jjelente �rj�ratoznom kell, akkor mikor fogok tanulni? Valamikor aludni is kell! -sop�nkodott Ron, amikor m�r visszafel� baktattunk a f�lk�nk fel�.

- H�t, tal�n d�lut�n is meg�rhatn�d a leck�idet -vetettem fel neki nevetve.

- Jaj, Hermione, ugyan m�r! Akkor lesznek a kviddicsedz�sek, �s ny�ron alig tudtam gyakorolni! -felelte a fi�.

Megcs�v�ltam a fejemet, de �gy voltam vele, m�g meg sem �rkezt�nk az iskol�ba, minek bosszantsam fel magam Ron hozz��ll�s�n.

Az �t h�tralev� r�sze b�k�sen telt. Korg� gyomorral sz�lltunk �t a vonatr�l a fi�kerekbe, ami az iskol�ba sz�ll�tott minket. Dumbledore professzor k�sz�nt�tte a nebul�kat a nagyteremben.

A beoszt�si cerem�nia ut�n j��z�en megvacsor�ztunk, �s nagy megk�nnyebb�l�ssel fogadtam, hogy az igazgat� besz�de is r�vidre sikeredett.

J�val �jf�l el�tt- pedig ez nem volt szok�s a roxfortosok k�r�ben-, mindenki nyugov�ra t�rt a saj�t h�l�k�rleteiben.

Cs�mp�s m�r jav�ban szuszogott a takar�mon. Az �gyban fekve azon gondolkoztam, hogy mennyire szeretek itt lenni, �s milyen j� lesz majd �jabb �s �jabb dolgokat tanulni itt, a Roxfortban.

De azt�n egy m�sik gondolat is �tsuhant az agyamon: Vajon h�ny k�z�s �r�nk lesz a mardek�rosokkal? Hirtelen r�eszm�ltem, milyen butas�gon gondolkozom. Hogy juthatott eszembe ilyensmi?? Azt�n elnyomott az �lom.