M�sodik fejezet

… Mi�rt nem takarodsz el innen, mocskos v�rfarkas! Mindenkinek sz�vess�get tenn�l vele!

…K�r�rvend�en vigyorg� arcok minden�tt …Egyetlen gyors lev�l …Meg kell �rtenetek!... Jobb lesz �gy… Ne keressetek …Szeretlek Benneteket! …

-K�ly�k!

Remus remegve, jeges verejt�kben �szva �lt f�l az �gy�n. Hirtelen azt sem tudta, hol van. Agy�ban m�g mindig �lesen rajzol�dtak ki a r�m�lom k�pei, amelyek az�ta �ld�zt�k, mi�ta elj�tt otthonr�l.

-K�ly�k! Hol van m�r az az �tkozott gyerek! –hallotta most m�r tiszt�bban Remus a d�h�s f�rfihangot. K�d�s tekintettel az �r�j�ra pillantott �s �rezte, hogy ereiben megfagy a v�r. 9 �ra. Amilyen gyorsan csak tudott, kik�sz�l�dott az takar� al�l �s kiss� sz�delegve elindult lefel� a l�pcs�k�n.

Mire le�rt a nappaliba, m�r siker�lt nagyj�b�l fel�brednie, de sz�ve m�g mindig a tork�ban dobogott. Ennyi –gondolta mag�ban keser�en.– K�sz. Most ki fognak r�gni. Hogy lehettem ennyire figyelmetlen!

A szob�ban, amely, ak�rcsak tegnap, most is teljes f�ny�ben csillogott, h�rom ember �llt. Mrs. Black fordult fel� els�k�nt.

-Szerencse, hogy nem szak�csnak vettelek f�l. T�led ak�r �hen is halhatn�nk -mondta fagyosan.

-Sajn�lom, asszonyom. T�bbet nem fordul el�.

-Aj�nlom is! –csattant fel hirtelen az id�sebb f�rfi. Sz�rke szemei fenyeget�en megvillantak. -Vagy b�cs�t mondhatsz az �ll�sodnak! Pedig enn�l jobb m�r nem juthat a magadfajt�nak! Hogy mit meg nem engednek maguknak manaps�g ezek a csel�dek!

A f�rfi mellett �ll� fi�, akit Remus az este l�tott k�pr�l azonnal felismert g�g�s tart�s�r�l, most kaj�nul elvigyorodott.

-Mi�rt nem r�god ki, ap�m? Hadd tanulja meg, hol a helye! –javasolta �lvezkedve, mik�zben sz�nakozva v�gign�zett Remuson. A fi� �rezte, hogy h�ta m�g� rejtett keze �k�lbe szorul, de nyugalmat er�ltetett mag�ra. B�rd ki! Mondtak m�r enn�l sokkal rosszabbat is. Ne hagyd, hogy egy ilyen elk�nyeztetett kisk�ly�k elrontson mindent!

-El�g lesz, Regulus dr�g�m! –mondta ekkor fi�ra mosolyogva Mrs. Black. –Gyere, menj�nk reggelizni. Ap�d majd eld�nti, mihez kezd vele –ezzel egy pillant�sra sem m�ltatva Remust, kivonult a szob�b�l, nyom�ban a felszegett fej� fi�val.

Remus ekkor d�bbent r�, hogy csak r� v�rtak. Csak arra, hogy elk�ssen �s megal�zhass�k. De m�gis mit v�rt? Hogy eln�z�ek lesznek �s kedvesek? Ak�rhogy is, most m�r legal�bb azt tudta, mire sz�m�tson.

A f�rfi ek�zben h�b�r�gve j�rk�lt fel-al�, n�ha-n�ha a fi� fel� sand�tva.

-Mi�rt ver minket a sors mindig ilyen szerencs�tlen alakokkal? Minden m�gusnak kij�r egy �pk�zl�b szolg�l�, hozz�nk meg mindig csak a s�pred�k ker�l…

-De mire val� ez a s�pred�k, ha nem arra, hogy a mi mocskunkat takar�tsa, nem igaz ap�m? –�rkezett a v�ratlan felelet a bej�rat fel�l. Remus olyan hirtelen fordult a hang ir�ny�ba, hogy m�g a nyaka is beler�ndult.

Az ajt�ban egy magas, fekete kab�tba burkol�zott korabeli fi� �llt. Haj�ba belekapott a nyitott ajt�n �t bes�v�lt� sz�l, ruh�j�t pedig j� n�h�ny helyen v�kony h�r�teg fedte.

-Csukd be az ajt�t! Nincs r� sz�ks�g, hogy a szomsz�dok megl�ss�k, mikor sz�nd�kozol hazaf�radni –mondta hidegen Mr. Black

-Bocs�ss meg, ap�m. �gy elszaladt az id�! –felelte a fi� er�sen megj�tszott b�nb�n�ssal a hangj�ban. –Lemaradtam volna az esti sze�nszr�l? H�ny muglit �ldoztatok tegnap?

Az id�sebb f�rfi hal�nt�k�n ekkor m�r v�szesen l�ktetett egy �r. Remus, aki eddig csak egyik helyr�l a m�sikra kapkodta a fej�t, a be�ll� csendben el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy megk�rdezze, mit kell majd tennie �s hogy v�gre elszabadulhasson onnan.

-Uram? Megmondan�, hogy mit…?

-A nappalival �s az eb�dl�vel kezdesz –v�gott a szav�ba a f�rfi, mik�zben tekintet�t m�g mindig a fi��ba f�rta. –Holnap vend�geink lesznek. �s Sirius �rfi is jobban teszi, ha idetolja a k�p�t –sziszegte, majd v�laszra sem v�rva bel�pett azon az ajt�n, amin kereszt�l p�r perccel azel�tt a csal�d t�bbi tagja t�vozott.

-Ahogy parancsolja, �fels�ge –mormolta f�lhangosan az ifjabb Black �s a kellet�n�l kicsit er�sebben bez�rta az ajt�t. Remus arra sz�m�tott, hogy a fi� a l�pcs�k fel� indul, vagy az eb�dl�be megy, ehelyett az k�zelebb l�pett hozz�.

-Te lenn�l az �j jelentkez�? –k�rdezte. –Any�m mindig meg tud lepni. Nemr�g egy v�n boszork�t fogadott f�l, aki m�r a p�lc�j�t is alig tudta felemelni. Most �j�tott. Gyerekeket alkalmaz.

-Nem vagyok gyerek! –v�gta r� gondolkod�s n�lk�l Remus, de r�gt�n meg is b�nta. Ez az. Feleselj csak! Ha nem volt el�g nekik, hogy elk�st�l, ez�rt biztosan sz�vesen r�p�tenek ki az ajt�n! Mi a fene �t�tt bel�d!?

A v�rt d�hkit�r�s azonban nem k�vetkezett be. �pp ellenkez�leg. A m�sik fi� elvigyorodott, sz�rk�sk�k �risze pedig szinte m�r vid�man csillogott.

-Azt l�tom. M�g egy gyerek is tudja, hogy ezt a h�zat messzir�l ker�lnie kell. Ezek szerint te csak egyszer�en bolond vagy.

Remus �rezte, hogy az arc�ba sz�kik a v�r. Ezt az�rt m�gsem fogja hagyni! Ak�rmilyen �rifi� is, ezt nem kell elviselnie m�g t�le sem. M�r �ppen nyitotta volna a sz�j�t, hogy visszav�gjon, ker�l, amibe ker�l, amikor �szrevette a fi� sz�les vigyor�t. Ez nem lehet igaz? Mit viccel�dik ez velem? Miel�tt azonban b�rmit is mondhatott, vagy tehetett volna, a m�sik fi� fel�ny�jtotta jobb kez�t.

-Sirius Black –mutatkozott be. –�s ha b�rmikor is uramnak akarn�l sz�l�tani, �n magam �tkozom meg az �gyadat, hogy eg�sz �jjel polk�t j�rjon –tette hozz�, m�g mindig vigyorogva.

Remus egy p�r m�sodpercig tov�bbra is t�tott sz�jjal �llt. Ezt meg mire v�lje? Ezzel sz�rakoznak mostan�ban a gazdagok? Bar�ts�gosan ind�tanak, hogy azt�n j�l az ember k�p�be r�h�ghessenek? Persze az�rt ez erre a csal�dra eddig nem igaz�n volt jellemz�.

-Nem vagyok �m fert�z� –sz�lalt meg ism�t a fi�, l�tva a m�sik hezit�l�s�t. –B�r dr�ga any�m�k szerintem jobban szeretn�k ha az lenn�k. �gy legal�bb nem kellene k�l�n indokot tal�lniuk, hogy kidobhassanak innen –mondta, tov�bbra is v�rakoz� tekintettel. Rendben van, Sirius Black…

-Remus Lupin –felelte a fi� �s kezet fogott vele.

-�r�l�k, hogy megismertelek -r�zta meg a kez�t mosolyogva a m�sik. –Ha most megbocs�tasz, mennem kell a reggeli etet�sre. Ki nem hagyn�m semmi p�nz�rt. �ssze�lt a Szent Csal�d… -tette hozz� az orra alatt, majd egy biccent�ssel az eb�dl� fel� indult. De m�g miel�tt bel�pett volna rajta, visszafordult a fi� fel�.

-Remus! Miel�tt elfelejtem… Isten hozott, az �r�ltek h�z�ban!