A l�ny besz�molt r�la, mit csin�lt -pontosabban mi mindent nem csin�lt- az�ta, hogy Draco elment. Azt�n elmagyar�zta, hogy milyen spont�n �tletb�l fakadt a megold�s, ami Malfoy holtart�zkod�s�t illeti. V�g�l megmutatta neki a f�nyk�pet, amit mag�val hozott az �tra.

- Sajnos kicsit meggy�r�d�tt tegnap �ta... bocsi... -ny�jtotta �t neki.

A k�t fiatal m�g mindig a parkett�n �cs�rg�tt.

Draco meglepetten vette �t a var�zsf�nyk�pet �s kisim�totta.

- . ...Eml�kszem erre a ny�rra -sz�lt elmerengve. -Pont a Roxfort elv�gz�se ut�ni ny�ron k�sz�lt. Szinte minden �vben ide szoktunk j�nni... De ez volt az els� alkalom, hogy apa nem tartott vel�nk. Nagyj�b�l ekkor kezdtek jobban mozgol�dni a hal�lfal�k...

- �s te m�g akkor nem...?

- Itt m�g nem. Ap�m enged�lyezett egy nyaral�st, csak azt�n vittek beavatni...

- Milyen kedves! -fintorgott a l�ny.

- Ne �t�ld el �t -r�zta a fej�t a sz�ke f�rfi. -Tudod, � fanatikusan meg volt gy�z�dve r�la, hogy a S�t�t Nagy�rnak igaza van. Hogy a muglik �s a s�rv�r�ek vesz�lyt jelentenek a t�rsadalomra, mert sz�pen lassan elt�nnek k�zt�k a var�zsl�k. Vagyis keverednek vel�k... �gy h�t... ki kell �ket irtani -mondta �s engesztel�en az �l�be vonta a l�ny kez�t.

- �rtem -v�laszolt halkan a n�. -De akkor is t�vedett! Ha nem h�zasodtunk volna be a var�zstalan emberek k�z�, m�r r�ges-r�g kihalt volna a var�zsvil�g.

- Nem b�rod kimondani, hogy mugli? -k�rdezte a fi�, leheletnyi g�nnyal a hangj�ban.

- K�pzeld el, hogy kitudom -f�rmedt halkan r� Hermione. -De nem szeretem ezt a sz�t... Olyan lekicsinyl�.

- Aha... Ha m�r itt tartunk, a kedves sz�leid mi�rt nem �lnek m�g? Hiszen nem voltak olyan �regek.

A boszork�ny elhallgatott. Behunyta a szem�t.

- Ha tudni akarod... a te j�raval� hal�lfal� "koll�g�id" �lt�k meg �ket. Azt hiszem, miattam. K�l�n parancsot kaphattak, mert ez els�k k�z�tt voltak, akiket megkerestek �s... kiv�geztek -fejezte be kiss� zih�ltan.

Draco megillet�d�tten �lt a f�ld�n. Abbahagyta a j�t�kot kedvese ujjaival.

- Ez igaz? -n�zett a n� szem�be.

- Mi�rt, szerinted hazudok? -fortyant fel. -Te �s a kedves bar�taid tehettek arr�l, hogy elvesztettem �ket! Pedig... pedig �k azt�n a l�gynek sem �rtottak! M�g csak kapcsolatban sem voltak a m�gusvil�ggal! -azzal eleredtek a k�nnyei. -Cs�ndben �lt�k az �let�ket, am�g egy nap fel nem kereste �ket valamelyik volt oszt�lyt�rsad... Biztos, hogy annyira az�rt nem voltak Voldemortnak fontosak, hogy egy j� ember�t k�ldje hozz�juk...

- Szerintem besz�lj�nk m�sr�l! -javasolta Draco cs�ndesen. -Ez a t�ma nagyon kik�sz�t t�ged.

- Mi�rt?? Nem b�rod hallgatni az igazs�got? -kiab�lta le Hermione. Elr�ntotta a kez�t �s durva mozdulattal megt�r�lte vele a szem�t.

- Nem err�l van sz�!... Hidd el, nagyon sajn�lom a sz�leidet, de azt se felejtsd el, hogy az �n any�mat �s ap�mat is meg�lt�k. M�ghozz� k�z�letek valaki!

- Lehet, de az m�s!

- Mit�l lenne m�s, mint a te �rvas�god!? -heveskedett a fi�.

- Csak. Mert �k... -itt m�rgesen elhallgatott.

- Gyer�nk Hermione! Mit akart�l r�juk mondani?? -faggatta inger�lten a var�zsl�.

- ...semmit.

- Ha m�r elkezdted, fejezd is be! Halljam, minek tartod �ket?!

- Csak elt�velyedett embereknek -sziszegte k�nj�ban a l�ny. Eredetileg a "gonoszok" jelz�t akarta v�lasztani, de azt�n r�j�tt, hogy m�gha �gy is �rez Lucius Malfoy ir�nt, akkor is kedvese �desapj�r�l van sz�.

- Ki kell mennem innen. H�nyingerem van -mondta a fiatal n� feld�ltan. Val� igaz, a napt�l m�r el�gg� felmelegedett a szoba, az ablak z�rva volt �s kiss� �that� dohos szag terjengett a leveg�ben.   

Hermione siet�sen lement a f�ldszintre, onnan pedig kiszaladt a verand�ra �s le�lt. A friss leveg� t�nyleg megnyugtatta.

Draco egy id� ut�n k�vette, de � csak a bej�rati ajt�ig ment, ott megtorpant.

- L�tod! – sz�l�totta meg a boszork�nyt. -Ez�rt is nem tartottam j� �tletnek, hogy tal�lkozzunk m�g. M�r minden megv�ltozott. Ellent�tes oldalon �llunk.

- T�vedsz! -v�laszolt a l�ny, tov�bbra is a kihalt partot szeml�lve. -A harcoknak m�r v�ge van, a feh�r m�gusok gy�ztek. T�bb� nincsenek ellent�tek.

- Nem, egy�ltal�n nem t�vedek! -jelentette ki Draco elt�k�lten. -Ha nem vetted volna �szre, �n hal�lfal� vagyok. Ak�r rajtam van a S�t�t Jegy, ak�r nem. Mindig is az leszek.

- Ezt �gy mondtad, mintha b�szke lenn�l r�! -fordult meg a l�ny, hogy Malfoy szem�be n�zhessen.

- Figyelj, engem eg�sz �letemben �gy neveltek...!

- Ez nem jelenti azt, hogy nem v�ltoztathatod meg a n�zeteidet! Hogy nem t�rhetsz a j� �tra! -v�gott a szav�ba dacosan.

- Hermione! �n m�r nem tudok "�t�llni." Ahhoz t�l sok v�rt oltottam m�r ki. A Miniszt�rium nem fog nagylelk�en megbocs�tani, ha odamegyek azzal, hogy megb�ntam a b�neimet!

A boszork�ny savany� k�ppel elgondolkodott a f�rfi szavain.

- Biztos van megold�s...

- Nem, nincsen. �letem v�g�ig bujk�lnom kell majd... Ez a sorsom. Az�rt is nem akarom, hogy mellettem legy�l. Neked sokkal jobb �let j�r, Hermione!

- Ezt majd �n eld�nt�m, j�? -sz�lt r� szigor�an a l�ny, majd fel�llt.

Draco f�radtan megr�zta a fej�t.

- H�t mivel tudn�lak el�ld�zni innen? Hi�ba vagyok veled elutas�t�, goromba, nem tudlak r�venni arra, hogy elhagyj. De mi�rt? ...Weasley mellett kellene maradnod!

- Nekem te kellesz! -harsant fel Hermione. -Hidd el, el�g nagy vagyok m�r ahhoz, hogy magam v�lasszak �letm�dot. Ink�bb bujk�lok veled az Isten h�ta m�g�tt, mint sem egy b�k�s kis h�zban �ldeg�ljek egy olyan f�rfival, akibe nem vagyok szerelmes! -azzal sarkon fordult �s elsz�ntan elindult a v�z ir�ny�ba.

- De ezt nem engedhetem! -ki�ltotta ut�na Draco. Elvesztette a t�relm�t �s fittyet h�nyva a saj�t biztons�g�ra, kil�pett a h�zb�l �s a n� ut�n eredt. F�l �ton a h�z �s a tenger k�z�tt be is �rte a l�nyt, majd elkapta a karj�t �s heves mozdulattal maga fel� ford�totta.

- Hermione! T�nyleg musz�j elmenned! Potter�k m�r biztosan agg�dnak �rted! -vetette be az utols� indok�t a fi�. De nem hatott.

- Mondd a szemembe! –sz�lt dacosan a boszork�ny.

- Mi??

- Mondd a szemembe, hogy nem akarsz velem �lni! Hogy nem akarod, hogy k�s�bb a feles�ged legyek �s hogy nem akarsz t�lem... -Hermion�nak elcsuklott a hangja. De Draco �rtette, mire gondol.

- ...Nem tudom, mi a jobb; ha azt v�laszolom, hogy nem akarom, vagy ha azt, hogy igen? - mosolygott keser�en. - Hidd el, nagyon szeretn�m...

- De?

- De nem lehet.

- Draco! Akkor legal�bb gyere vissza Londonba! Gyere vissza a sz�leim h�z�ba, ott �gyse keresnek! -�rvelt a l�ny. -A k�zelemben akarlak tudni! ...Azt�n majd kital�ljuk, mi legyen!

Malfoy zsebre dugta a kez�t �s r�meredt a homokban l�v� kagyl�kra. Hermione t�relmesen v�rt; j�llehet kab�t n�lk�l m�r nagyon f�zott a janu�ri hideg tengerparton.

Nem is tudta elk�pzelni, hogy b�rt tegnap este a v�zben f�r�dni a fi�. M�g a szob�ban is j�ghideg volt a teste! J�, lehet, hogy elvileg ez eg�szs�ges, de akkor sem hiszem, hogy a t�l k�zep�n, a tizen�t-tizenhat fokos v�zben kellene...

- Rendben -mondta halkan a fi�.

- Tess�k? -ocs�dott fel a fiatal n�. -Akkor... akkor visszaj�ssz velem? Komolyan? -der�lt fel.

- De csakis miattad megyek vissza! -sz�gezte le a var�zsl�. -Hiszen itt is, ott is bujk�lnom kellene...

- �, Draco! -sikkantott fel Hermione �s �t�lelte kedves�t. -Annyira �r�l�k, hogy ezt mondtad!! Szeretlek!

***

A k�t fiatal azonban nem maradhatott sok�ig egy�tt.

Draco hamarosan figyelmeztette is Hermion�t, hogy t�nyleg indulnia kellene, ha m�g d�lut�n haza szeretne �rni. �s sz�lt, hogy j� indokot tal�ljon ki Harry�knek arr�l, hogy mi�rt nem ment haza tegnap.

- �s mi�rt nem mondhatom el nekik, hogy veled voltam? -k�rdezte a l�ny. -Nincs ebben semmi...

- Csak. Jobbnak l�tom, ha err�l nem tudnak.

- J�l van -b�lintott a boszork�ny. -Akkor megyek.

- J�.

- ...Szia! - ezt a n� m�r nagyon artikul�lva mondta.

- Szia.

Hermione m�g mindig nem mozdult.

- Mi az? –csod�lkozott Malfoy. -Nem m�sz?

- �ppen ez az! Ha nem l�tn�d, indulok!... Elb�cs�ztam! -mondta nyomat�kosan. Draconak v�gre leesett a dolog, mert elvigyorodott, mag�hoz r�ntotta a n�t �s megcs�kolta.

- �gy j�? -faggatta bujk�l� mosollyal.

- Erre v�rtam! -jegyezte meg pirulva Hermione, majd kil�pett a h�zb�l �s �tnak indult.

Megegyez�s�k szerint k�l�n mentek, r�ad�sul a Malfoy fi� m�g p�r nappal k�s�bb is- mintegy biztons�gb�l. Hermione nagyon szerette volna tudni, vajon Draco is nemzetk�zi zsupszkulccsal utazik-e? Nem, val�sz�n�leg nem megy az �llom�sra... De akkor hogyan jut haza?...

*

- Hermione! �, Merlinre! Hol a csud�ban volt�l?? -Ginny fogadta �t a bej�ratn�l nem kev�s izgalommal a hangj�ban.

- M�r t�v� tett�k �rted az eg�sz k�rny�ket! Ron m�g az auroroknak is sz�lni akart, meg minden! -folytatta, mik�zben utat engedett a l�nynak, aki somolyogva bel�pett a Grimmauld t�ri h�zba.

- Nincs semmi bajom, Ginny! –jelentette ki egyb�l. -J�l vagyok!

- Az�rt igaz�n k�ldhett�l volna egy baglyot, vagy valami!

- Igaz. Ne haragudj, de egy�ltal�n nem volt eszemben –magyar�zkodott.

- Hermione! Mi j�t tudt�l csin�lni eddig, hogy egyszer sem jutottunk az eszedbe?? -csattant fel a v�r�s haj� l�ny.

- T�nyleg nagyon sajn�lom! El kellett mennem innen egy id�re... Tudod, azt hiszem, v�gre t�ltettem magam ezen az ostoba Draco-t�vol-van �gy�n -mondta a kigondoltaknak megfelel�en.

- T�nyleg?

- Igen. M�r egyenesben vagyok -Hermione �r�lt, hogy olyan magyar�zatot tal�lt ki, amivel v�gre nem kellett hazudoznia. -Biztos�thatlak, hogy nem fogom a rosszkedvemmel elrontani az �nneps�geteket!

- Jaj, Hermi! Dehogy is tudn�d elrontani! Fel�lem v�gig is s�rhatn�d az eg�szet, csak az �rdekel, hogy ott legy�l! B�r... gondolom, az meg neked lenne rossz... -Ginny elmosolyodott, majd meg�lelte bar�tn�j�t.

- Mione! Az �g szerelm�re! Hol a csud�ban volt�l?? -a Weasley fi� rontott le a l�pcs�n �s k�rd�n meg�llt a k�t l�ny el�tt. -Nos? Hallgatlak!

Hermione kibontakozott Ginny �lel�s�b�l �s Ron fel� fordult...

*

Eltelt egy �jabb h�t. Harry �s Ginny eljegyz�si �nneps�g�t is megtartott�k, ami �jabb k�sz�l�d�ssel j�rt; �jra rengetegen ellept�k a Black-h�zat �s ami ut�n �jabb �r�kon kereszt�l kellett takar�tani.

De Hermione nem b�nta; �r�lt, hogy addig is elfoglalhatja mag�t, am�g arra v�r, hogy Draco visszat�rjen.

Naponta t�bbsz�r is ellen�rizte sz�lei lak�s�t, hogy visszat�rt-e m�r a fi�. Amikor azt�n h�tv�ge lett, m�r komolyan kezdett agg�dni. �pp azt fontolgatta, hogy ha kell, visszamegy Spanyolorsz�gba -ezen ne m�ljon semmi-, de akkor is betartatja Malfoy-jal az �g�ret�t. Hirtelen kopogtattak az ablakon.

Hermione csod�lkozva elh�zta a f�gg�ny�ket �s egy fekete gy�ngybaglyot pillantott meg a szit�l� es�ben. Amint kivette sz�j�b�l a pergamencetlit, a mad�rka halk huhog�s k�zepette k�dd� foszlott. Miut�n a l�ny f�locs�dott a kor�ntsem term�szetes dologb�l, kibontotta a lapot. Azon csak egy sz� �llt:

  Gyere.

A boszork�ny megk�nnyebb�lten elnevette mag�t, majd �gy, ahogy volt- h�l�ingben �s k�nt�sben-, elindult a konyh�ba a kandall�hoz. 

Szapor�n kalap�l� sz�vvel l�pett be a kis lak�s nappalij�ba. R�gt�n k�r�ln�zett, �s meg is pillantotta Malfoyt az ablak el�tt. Kiss� megviseltnek �s mindenk�ppen s�padtabbnak t�nt, mint kor�bban.

A f�gg�ny m�g himb�l�zott m�g�tte, vagyis a f�rfi eddig bizony�ra az utc�t k�mlelte. De m�gis mi�rt? -gondolkozott a l�ny. -Hiszen nem kereshetik itt... –azonban nem volt ideje tov�bb r�g�dni a dolgon, mert Draco el� l�pett �s szorosan mag�hoz �lelte.

- Remek! -sz�lt, miut�n megszeml�lte a fiatal boszork�ny �lt�z�k�t. -Azt hiszem, egyre gondoltunk.

Hermione eredetileg tiltakozni akart, hogy nem, � most egy�ltal�n nem v�gyik kora reggel erre, de miut�n a f�rfi belecs�kolt a nyak�ba, nem volt t�bb kifog�sa...

*

- Draco? -sz�longatta egy f�l �r�val k�s�bb.

- H�m?

- Mikor j�tt�l vissza?

A fiatal Malfoy fentebb cs�szott az �gyon, hogy az �gyt�ml�nak d�lhessen �s egy pillanatra elgondolkozott. A f�lhom�lyba burkol�zott szob�ban n�ma csend honolt, csak a konyhai �ra t�voli kattog�sa �s az utc�n az es�ben elhalad� aut�k zaja sz�r�d�tt be hozz�juk.

- Nemr�g -felelte v�g�l.

- De... akkor mi�rt nem h�vt�l hamarabb? Minden nap megn�ztem a lak�st, de te sehol sem volt�l! -Hermione is fentebb torn�zta mag�t, hogy Draco v�ll�ra hajthassa a fej�t.

- Lehet. Tal�n elker�lt�k egym�st...

- Mi?? Akkor te kint m�szk�lt�l a mugli utc�n?? -d�bbent meg. -Ennyire felel�tlen vagy?

- Nyugodj meg! Megvannak a m�dszereim! –visszakozott a sz�ke fi�.

- Ugyan mi? M�gis... egy�ltal�n hogy j�tt�l haza? Azt mondtad, el fogod mondani, ha m�r biztons�gban leszel! -noszogatta Hermione.

- Igaz, meg�g�rtem -adta meg mag�t a fiatal f�rfi. -De nem fogsz repesni a boldogs�gt�l, kedvesem.

- Nem �rdekel.

Malfoy s�hajtott, majd kib�kte: -Fekete m�gia... Azt hiszem, nem kell tov�bb magyar�znom. 

- �s a mad�r, ami a levelet hozta? –tudakolta a n�, b�r m�r sejtette a v�laszt.

- Az is -b�logatott kelletlen�l a fi�.

- �s... nem veszik �szre? -k�rdezte bizonytalanul.

- �, nem! -Draco nagyon is gyorsan v�laszolt, de a boszork�ny most ezzel nemigen t�r�d�tt; m�g mindig nem tudta elk�pzelni, hogyan m�szk�lhatott a p�rja az utc�n. Amikor ennek hangot adott, Draco csak f�radtan legyintett.

- Ugyan m�r, Hermione! Hiszen s�t�t m�gus vagyok! Vagy legal�bbis annak tan�tottak ki... Hidd el, t�nyleg �rtek ehhez!

- J�, de m�g mindig nem tudom elk�pzelni, hogy milyen m�dszerrel jutott�l ide vissza!

- H�t... csin�ltam egy zsupszkulcsot. Annak idej�n hozz�tok is �gy mentem... amikor Ginny nyitott ajt�t.

- Ja... -a l�ny bamb�n meredt maga el�, majd hirtelen fel�lt az �gyon: -Deh�t! Csak a legnagyobb var�zsl�k, mint p�ld�ul Dumbledore tudnak zsupszkulcsot k�sz�teni! Ez nagyon neh�z var�zslat!!

- Tudom, tudom! -felelte t�relmetlen�l a f�rfi. -De mintha nem hallottad volna, hogy "fekete m�gia!" �gy az�rt k�nnyebb var�zsolni!

- Minden hal�lfal� tudott...?

- Jaj, dehogy! Engem is ap�m tan�tott meg, ahogy j� sok „tr�kkre” m�g az �letemben.

Azzal sz� n�lk�l felkelt a l�ny mell�l, felh�zta fekete nadr�gj�t �s �jb�l s�hajtott.

- Most m�r menj! -sz�lt, j�val szel�debb hangnemben.

- Micsoda?

- M�g van egy kis dolgom...

- Hogyan? -h�lt el a l�ny. -Csak az�rt h�vt�l ide, hogy... csak az�rt kellettem most neked, hogy a saj�t ig�nyeidet...

- Miket besz�lsz! -v�gott a szav�ba a fi�. -Pedig nekem azt mondtad, hogy ismersz! H�t ezt gondolod r�lam??

- Mindenesetre nagyon goromb�n tudod k�z�lni az emberrel, ha m�r nincs r� sz�ks�ged!  -mondta cs�ggedten a boszork�ny.

- �, Merlin szak�ll�ra! -Draco bossz�san a haj�ba t�rt. Azt�n az �gyhoz l�pett �s nagy lend�lettel let�rdelt r�, k�t kez�t a m�g mindig kiny�jtott l�bbal �l� Hermione combjai mell� tette. -Figyelj r�m! ...Nagyon szeretlek t�ged! Te vagy a legfontosabb nekem ezen a vil�gon!... Hidd el, nekem is jobb lenne, ha itt maradhatn�l, de most m�gsem lehet.

- Mi�rt nem? -cincogta a n�.

- Holnap. Ha holnap �jra elj�ssz, mindent elmagyar�zok. -Hermione belen�zett kedvese sz�rke szemeibe. Draco indulatosan besz�lt, de a szemei v�gtelen�l szomor�ak voltak.

- Meg... meg�g�red?

- Igen -hangzott a komoly felelet. 

Egy ideig m�g n�zt�k egym�st, Malfoy teljesen elmer�lt az el�tte l�v� l�ny m�lybarna tekintet�ben. Lassan behunyta a szem�t �s nagyon gyeng�den megcs�kolta.

Kintr�l dudasz� hallatszott, valaki biztos lel�pett egy kocsi el� a j�rd�r�l...

- Menned kell -suttogta a fi�.

Utat engedett Hermion�nak, aki �gy fel tudott kelni. Miut�n fel�lt�z�tt, b�san a kandall�hoz l�pett, �s belesz�rta a hop-port. 

- V�rj! -sz�lt ut�na hirtelen Draco. Elkapta mindk�t karj�t �s szorosan mag�hoz h�zta. M�g egyszer megcs�kolta, ez�ttal j�val szenved�lyesebben �s hosszabban. �gy t�nt, el sem akarja soha ereszteni. V�g�l azt�n sz�tv�ltak ajkaik, b�r Malfoy m�g mindig �lelte a l�nyt.

- Majd holnap folytatjuk! -cir�gatta meg Hermione az arc�t. -Engedj! Holnap m�g d�lel�tt �tj�v�k, j�?

- Igen -s�hajtott a f�rfi. -Szeretlek!

- �n is t�ged! -mosolygott a l�ny, majd bel�pett a t�zbe.

Amikor a l�ny t�vozott, Draco leroskadt a kanap�ra �s kez�be temette az arc�t. Sok�ig maradt �gy, mozdulatlanul...

Az es� ism�t szakadni kezdett odakint, de �gy, mintha d�zs�b�l �nten�k. A v�zcseppek f�radhatatlanul kopogtak az ablak�vegen...

Hermione id�k�zben haza�rt. F�radtan lehuppant az egyik konyhai sz�kre �s halv�ny mosollyal maga el� meredt. Azt�n r�j�tt, hogy m�g nem is reggelizett, �gy hozz�kezdett vizet forralni a te�nak.

Mag�ban pedig azon gondolkozott, hogy mennyire boldog most. Draconak �gy l�tszik nagyon hi�nyoztam... Pontosan annyira, mint � nekem...