Hermione m�g soha nem �rezte mag�t olyan boldognak, mint amilyen azon az est�n volt. �gy �rezte, f�lig szerelmes.

- Kezdett�l fogva ez volt a terved? -faggatta a fi�t, amikor m�r egym�s karjaiban pihentek.

- Nem, csak a r�zs�kig. A m�sodik r�sz m�r spont�n j�tt -f�radtan s�hajtott egyet, majd k�nyelembe helyezkedett a p�rn�n.

A fiatal n� m�g egy ideig hallgatta a mellette fekv� Draco egyenletes szuszog�s�t, azt�n �t is elnyomta az �lom...

Reggel kipihenten �bredt. A Nap m�r magasan j�rhatott, az eg�sz szob�t bej�rta a bar�ts�gos naps�t�s.

Hermione fel�lt �s r�gt�n Malfoyt kereste tekintet�vel. Meg is tal�lta; a l�ny �r�asztal�ra t�maszkodva lapozgatott valamilyen k�nyvet. M�r fel�lt�z�tt a szok�sos farmerbe �s ingbe, de a haja m�g nedves volt.

- J� reggelt! -k�sz�nt a l�nynak, amikor �szrevette, hogy fel�bredt.

Hermione m�g mindig elvar�zsolva, odal�pett a f�rfihoz �s adott a sz�j�ra egy puszit.

- Meg kell hagyni, nagyon b�tor vagy!

- Ugyan mi�rt?

- H�t... nyugodtan kiment�l a f�rd�szob�ba, egy vadidegen h�zban, ahol b�rki, b�rmikor felismerhet! -v�laszolt a boszork�ny.

- �gy �rted, kimentem k�t ajt�val od�bb, egy olyan h�zban, ahol csak k�t f�rfi l�that meg k�vetkezm�nyekkel, de mindketten d�lig fognak aludni a tegnapi �jszak�z�suk miatt...

A fiatal n� ezt a megjegyz�st tov�bbi komment�r n�lk�l hagyta.

- Akkor esetleg lej�ssz reggelizni is?

- Mi�rt ne? -kapott az �tleten Draco. -El�gg� �hes vagyok.

Hermione gyorsan beleb�jt a k�nt�s�be, majd k�zen fogta a f�rfit �s halkan leosontak a konyh�ba.

- Ugye tudod, hogy nem �szod meg, ha megl�tnak? -figyelmeztette, amikor m�r a h�t�b�l pakolta ki a tejet �s a lekv�rt.

- V�llalom a kock�zatot. Na, mozogj asszony, mert m�r �hen halok! -Hermione elgondolkozott azon, hogy a kez�ben l�v� toj�st a fi� fel� dobja-e, de azt�n �gy d�nt�tt, hossz� t�von t�bb haszn�t veszi a r�ntott�nak, mint egy f�lperces nevetg�l�snek. 

J��z�en megreggeliztek, majd a l�ny neki �llt, hogy bepakolja a t�ny�rokat a mosogat�ba. Megnyitotta a csapot �s mosogatni kezdett.

- Nem lenne egyszer�bb p�lc�val, �desem? -�rdekl�d�tt Draco, majd mell� l�pett, �tkarolta a derek�t �s figyelte, ahogy dolgozik. - Ne seg�tsek?

- A var�zsp�lc�m fennmaradt a szob�mban; egy�bk�nt meg k�szi, de egyed�l is boldogulok... M�g nem felejtettem el, amikor any��k h�z�ban "megjav�tottad" a mos�g�pet.  

- Az m�r r�gen volt! -csattant fel a fi�. -Azt hiszem, p�r poh�rka elmos�s�val m�g �n is boldogulok... -azzal belecs�kolt a l�ny nyak�ba.

Ebben a pillanatban l�pett be a konyh�ba a m�g mindig �lmos Harry �s Ron.

Hermione �s Draco csak a hangos ajt�csap�d�sra figyeltek fel, majd megillet�d�tten n�ztek a k�t f�rfire.

- D�lig alszanak, mi? -morogta a l�ny.

- J�l van, mindenki t�vedhet... -vont v�llat a fi�, majd elindult Harry�k fel�- nyilv�n az�rt, hogy k�sz�nj�n. A n� az utols� pillanatban kapott a karja ut�n �s visszar�ntotta. Mag�ban pedig felk�sz�lt a legrosszabbra.

- Hermione! -Ron tal�lta meg els�nek a hangj�t, de ez m�g csak �rny�ka volt a szok�sosnak.

- Mi van itt? -Harry �gy mered r�juk, mintha csak egy �les l�tom�sk�nt �rz�keln� �ket.

- Megmagyar�zom! -szabadkozott ijedten a n� �s k�t bar�tja fel� l�pett.

- Na, erre k�v�ncsi leszek! -dohogott Ron �s megtapogatta zsebeit -feltehet�leg a p�lc�ja ut�n kutatva.

- Hagyd ezt, Ron! �ljetek le! -utas�totta �ket a n�.

- M�g mit nem! -sz�lt n�vekv� inger�lts�ggel a hangj�ban a v�r�s haj� fi�. -Harry, te le akarsz �lni??

- Nem, dehogy!

- Nos, �n sem! Akkor, Hermione, azt hiszem, belefoghatsz! De j� magyar�zatot tal�lj ki!

- Draco, l�gy sz�ves, menj ki! -fordult most a f�rfihoz, imm�r k�nnyes szemmel. Az tov�bbra sem mozdult a hely�r�l.

- Ez az, takarodjon a szemem el�l! -kiab�lta Ron, mag�b�l kikelve. -Hermione! M�g mindig nem tudom elhinni! Deh�t, ennek a g�r�nynek halottnak k�ne lennie!

- L�tod Ronald, pontosan ez�rt nem mondtam el nektek, hogy �l! Biztos az Azkabanba k�ldt�tek volna!

- Ott a helye -mondta halkan, de t�rgyilagosan Harry.

- Nem!! -zih�lta a l�ny. -Megv�ltozott a helyzet!

- Ugyan mit tudsz olyat mondani…

- Malfoynak amn�zi�ja van!

Ijeszt� volt a csend, ami a kis konyh�ban �llt be. �s ez is csak p�r pillanatig tartott. Azt�n mindh�rom fiatal -f�leg Ron �s Hermione- egym�st t�lharsogva gy�zk�dtek mindenkit az igazukr�l. Leggyakrabban a "hal�lfal�", "gyilkos", "g�r�ny", a "higgy�tek el", "m�r megv�ltozott", "nem eml�kszik semmire", �s a "de mi�rt??" kifejez�sek hangzottak el.

Legal�bb f�l �r�ig tartott a vitatkoz�s, mire mindannyian kimer�ltek.

Ron m�g mindig mag�ban fortyogott, Harry k�ny�k�lve meredt maga el�- m�r mindketten ismert�k a volt mardek�ros fi� helyzet�t, �s m�g ha t�bb�-kev�sb� egyet is �rtettek a l�ny d�nt�seivel, akkor sem tudt�k feldolgozni az �j inform�ci�kat. 

Az m�g hagyj�n, hogy nem �rulta el Hermione a gy�gy�t�knak Malfoy kil�t�t, de hogy megsz�ktesse, rejtegesse �s f�lre�rthetetlen helyzetbe ker�lj�n vele, ez m�r t�l sok volt a k�t bar�tnak.

A fiatal boszork�ny ellenben m�g mindig pityergett, a kez�ben egy feh�r pap�rszalv�t�t gy�r�getett.

Draco is a gondolataiba m�lyedt. A l�nyt�l tudta m�r, hogy neki ez a k�t f�rfi �si ellens�ge, de egy�ltal�n nem eml�kezett r�juk. �gy k�z�mb�s maradt ir�ntuk, ink�bb csak az b�ntotta, ahogyan �k besz�ltek r�la.

De hamar elhessegette rossz �rz�s�t a l�ny egyetlen mondata: "Mert szeretem!"

Tudta j�l, hogy most nem ezzel kellene foglalkoznia, hanem a rem�nytelennek l�tsz� helyzettel; �s azzal, hogy m�g az is el�fordulhat, hogy b�rt�nbe ker�l; de nem. K�ptelen volt �rtelmesen gondolkozni.

Ebbe a l�gk�rbe cs�ppent bele Ginny, amikor � is lej�tt reggelizni. Hamar kider�lt, hogy neki is k�ze van Malfoy itt tart�zkod�s�hoz, �gy Ron –tehetetlens�g�ben- most h�g�t vette t�mad�sba.

Hermione ezt nem akarta v�gighallgatni, felpattant az asztalt�l �s kirohant a h�ts�kertbe.

*

Megb�nta m�r tett�t �s... m�gsem.

Csak kezdetben tudott volna kisz�llni ebb�l az eg�szb�l, k�s�bb m�r nem tehette. �s nem is akarta. Most m�r semmik�pp.

Az �lete eddig sem volt egyszer�, de mostanra fenekest�l felfordult. Tiszt�ban volt vele, hogyha Harry�k hallgat�st �g�rnek neki, akkor sem lesz egyszer�.

Draco hal�lfal�- legal�bbis az volt. Ha a Miniszt�rium megtudja, hogy �letben van, k�ny�rtelen�l az Azkabanba z�rj�k. Ez biztos... Ha pedig elrejt�zik, az sem vezet semmi j�ra. Nem lehet egy eg�sz �leten �t bujk�lni! Sirius sem viselte sok�ig annak idej�n... �s Draco m�r h�rom h�napig sem tudott a fenek�n maradni!

Hermione nagyot s�hajtott. Fogalma sem volt, hogy mihez kezdjen.

- Itt vagy? -sz�longatta valaki halkan.

- Igen -felelte m�g mindig feld�ltan a l�ny.

- Gyere be, k�rlek, Harry �s ��... Ron mondani akarnak valamit.

- Akkor mi�rt nem �k j�nnek ide? -m�rgeskedett Hermione.

- Csak gyere! -unszolta szel�den Draco. -Nem szeretem, amikor ilyen m�rges vagy!

A boszork�ny azonban erre a kijelent�sre ink�bb csak megs�rt�d�tt �s ell�kte mag�t�l a f�rfit, aki �pp meg akarta �lelni.

- Mi az? -nyitotta ki dacosan a konyhaajt�t a l�ny. -Valamit mondani akartok??

- Ne kezd megint, Hermione! -intette le Ron.

- �n? Mit kezdek �n megint?

- Mindketten hagyj�tok abba!! -ki�ltotta Ginny �s a civakod�k k�z� �llt. -Harry, akkor te mondd el!

Az eml�tett lassan fel�llt �lt�b�l �s a kipirult arc� boszork�ny el� l�pett. - Khm. Nos... el�sz�r is: j�, ha tudod Hermione, hogy ezzel a d�nt�seddel sohasem fogunk megbar�tkozni, de... l�gy sz�ves, ne v�gj a szavamba!... Teh�t: csak azt akarom mondani, hogy att�l f�ggetlen�l, hogy mi Malfoyt tov�bbra is ut�ljuk �s megvetj�k, a te kedved�rt nem fogjuk feladni.

- Vagyis, t�l�nk nem fogja senki megtudni, hogy �l �s sajnos virul is, amint reggel l�ttam... -morogta Ron.

Hermione halv�nyan elmosolyodott.

- Tudod m�r, hogy hogy fogod meggy�gy�tani Malfoyt, Hermione? -k�rdezte Ginny.

- Nem, fogalmam sincs -fonta keresztbe karj�t a fiatal n�. -Hogy �szinte legyek, egy�ltal�n nem akarom, hogy valaha is eml�kezzen. �n olyannak szeretem, amilyen most.

- L�tod! Ett�l f�lt�nk t�ged, Mione! Ha meggy�gyul... neked nagyon rossz lesz! -�rvelt csendesen Harry.

- K�sz�n�m, de nincs mi�rt agg�dnotok! -szabadkozott a l�ny. A h�rom bar�tja k�tkedve �sszen�zett, hogy �k bizony nem �rtenek ezzel egyet.

*

�jabb p�r nap telt el. A fi�k –�g�ret�kh�z h�ven- nem hozt�k fel t�bbet a t�m�t; tov�bb� nagy akarater�r�l tettek tan�bizonys�got, hogy sz� n�lk�l elt�rt�k a h�zban Malfoyt.

Hermione ideje nagy r�sz�t ezid�t�jt a szob�j�ban t�lt�tte, de ott sem lehetett egyed�l, ugyanis megosztotta azt Dracoval.

Noha �jszak�nk�nt nem, nappalra �jra felvette k�nyvmoly st�lus�t �s eg�sz id� alatt a k�l�nb�z� lexikonokat b�jta, tanulm�nyozva a f�rfi betegs�g�t.

Draco eleinte nem akarta megzavarni, de azt�n m�gis er�t kellett vennie mag�n:

- Hermione!

- H�m? -hallatszott egy �jabb vaskos k�nyv m�g�l. A f�rfi fel�llt �s a n� el� l�pett, aki az �gy�n kuporgott. Majd gyeng�den, de hat�rozottan kivette a kez�b�l a k�tetet.

- Erre semmi sz�ks�g.

- Ugyan mi�rt ne lenne? Lehet, hogy ebben van a megold�s az amn�zi�dra! –v�dekezett.

- Jaj, ne �lltasd magad, sz�vem! �s engem se! -sz�lt r� Draco szigor�an.

- Ezt... ezt meg hogy �rted? –k�rdezett vissza bizonytalanul.

- �gy, hogy hallottam, amit azon a r�mes szombat reggelen Harry�knek mondt�l a konyh�ban -mondta szomor�an �s leguggolt a l�ny el�.

- Ne haragudj, de most t�nyleg nem tudom, mire gondolsz! El�g sok mindent a fej�kh�z v�gtam akkor! -hangzott a kor�ntsem nyugodt felelet.

- Hallottam, amikor azt mondtad, hogy nem akarod, hogy meggy�gyuljak.

Hermione megdermedt.

- ...Jaj, Draco! Azt nem �gy �rtettem... Illetve...

- Nem kell magyar�zkodnod -r�zta a fej�t a f�rfi. -Lehet, hogy a helyedben �n is ezt �rezn�m. Sz�rny� ember lehettem.

- Ne mondj ilyet! -csattant fel a n�. -Te csak olyan volt�l, amilyen a t�bbi fi� a korodban. Mindenkinek vannak ellens�gei!

- �s k�s�bb?

A l�ny s�hajtott.

- L�tod? Meg�rdemeln�m az Azkabant! -fakadt ki keser�en. L�tszott rajta, hogy t�nyleg sokat r�g�dott m�r ezen a t�m�n.

- Ugyan! Att�l m�g, mert ott volt az a gy�l�letes jegy a karodon, m�g nem biztos, hogy... gyilkolt�l is.

- Ezt most ugye te sem gondolod komolyan, Hermione? –horkant fel Draco. -K�l�nben is...

- ...mi az?

Malfoy megr�zta a fej�t.

- K�l�nben is mi, Malfoy?! -k�rdezte inger�lten, de ink�bb agg�dva a l�ny.

- Nem akarlak ezzel felizgatni...

- Draco!

A fi� felk�ny�k�lt az �gyra �s gondterhelten r�ncolta a szem�ld�k�t.

- H�t... -sz�lalt meg a v�rtn�l is halkabban-, nagyon rossz, hogy ezt kell neked mondanom, de az ut�bbi id�ben rengeteg minden eszembe jutott...

- Mi?

- �gy van. P�ld�ul a sz�leim arc�ra most m�r biztosan eml�kszem. Sokat �lmodom vel�k... Azt�n... egy csom� �sszevisszas�gra. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezt a hippogriffet, mi is a neve...?

- Csik�cs�r -seg�tette ki s�padtan a l�ny.

- Igen, igen. Nos, vele m�r tal�lkoztam. Azt hiszem... egyszer meg is sebes�tett a suliban, nem?

A l�ny holtra v�lt arccal b�lintott.

- Azt akarod mondani, Draco, hogy m�r mindenre eml�kszel?

- Nem mindenre. Csak �gy nagyj�b�l... v�g�lis, a legt�bb dolog �lmomban jutott eszembe, vagy �gy, hogy r�n�ztem egy adott t�rgyra, de voltak m�s seg�t� forr�sok is...

- Mint p�ld�ul?

- L�tod! Ezt neh�z nekem bevallani, de legink�bb: Te... El�sz�r �gy gondoltam, nem ideges�telek feleslegesen ostoba eml�kk�pekkel, hiszen nem voltam biztos benn�k. K�s�bb m�r igen, de akkor meg nem akartam, hogy elszomorodj, vagy hasonl�. Hiszen magad mondtad, hogy nem akarod a "r�gi Dracot" visszakapni... Sajn�lom. Most m�r tudom, hogy rosszul tettem...

Hermione ideges nevet�sf�l�t hallatott.

- Eml�kezt�l? Eml�kezt�l �s nem sz�lt�l nekem?? -fakadt ki, jogosan.

- �gy igaz -Draco b�nb�n�an lehajtotta a fej�t.

- Oh! ...�s �n m�g abba a hitbe ringattam magam, hogy szeg�ny fi� olyan egyed�l van... Hogy sz�ks�ge van a t�r�d�sre... Hogy...

- Teljesen igazad van! -torkolta le hangosan a f�rfi. -Elismerem! De mondom: csak az�rt nem sz�ltam r�la, mert tudtam, hogy nagyon kiakadn�l!

- H�t ebben igazad van! -a n� most m�r kiab�lt. Lecsapta a k�nyv�t, felpattant az �gyr�l �s az ajt� fel� indult.

- Hermione!

Draco sietve ut�na iramodott.

- Ne l�gy igazs�gtalan! M�g mindig nem mondtam el neked mindent! Meg kell hallgatnod!

Azonban a l�ny m�r t�l volt azon, hogy hassanak r� az �sz�rvek. A l�pcs� k�zep�n j�rt, onnan fordult vissza:

- Most, hogy sikeresen meggy�gyult�l, m�r nem szorulsz sem testi, sem lelki �pol�sra! �gyhogy �r�ln�k, ha szedn�d a cuccaidat �s elt�nn�l innen!!

- T�nyleg ezt akarod? -hallatszott Malfoy f�jdalmas hangja.

- Minden k�ts�get kiz�r�lag: Igen!

A f�rfi s�hajtott, majd elkomorult. V�g�l kih�zta mag�t, a von�sai megkem�nyedtek �s felvette a r�gi, szok�sos, szigor� testtart�s�t is. Hermione a k�nnyei f�tyola m�g�l megillet�dve r�meredt a sz�m�ra oly kedves emberre. Ilyen gyors v�ltoz�s, ennyire r�vid id� alatt! Mintha Lucius �llna vele szemben!

Hallotta saj�t hangj�t, amint megsz�lal:

- Hov� fogsz most menni?

- Az t�ged ne �rdekeljen -v�laszolt Draco j�ghideg hangon. -Hermione Granger, az �r�k eminens, aki mindenbe bele�ti az orr�t... -ezeket el�g g�piesen mondta, azt az �rz�st keltve a l�nyban, hogy csak most jutottak esz�be ezek a szavak.

"...De leggyakrabban m�rges indulatok, vagy m�s, heves �rzelmek az �jra-eml�kez�s kiv�lt� okai..." -id�zte fel mag�ban az egyik orvosi cikket.

- �gy bizony, kedvesem -folytatta kaj�nul a fi�, miut�n el�g id�t adott a l�nynak, hogy felfogja a helyzetet, -Draco Malfoy visszat�rt!

***

- Ezt nem hiszem el! –sz�rny�lk�d�tt a fiatal n�.

- Pedig el�g egy�rtelm�... -felelte Malfoy lekezel�en. -K�sz�net neked, ...hogyan is szoktalak nevezni t�ged? ...Grangernek? Fura, egy�ltal�n nem �ll most a sz�mra, de mindegy. Biztos csak az egy�tt t�lt�tt �jszak�k ut�n... -ironiz�lt. -De val�sz�n�leg ezt is meg tudom majd szokni. Sz�val, Granger, k�sz�n�m, amit "�rtem tett�l", biztos neked sem volt olyan rossz, ugye?

- Draco! Miket besz�lsz!

Hermione tov�bbra is megr�k�ny�dve n�zett a f�rfire.

Ez t�nyeg ugyanaz a fi�, akivel annyit nevetett? Aki mindig kedves �s gyeng�d volt vele? Aki hagyta, hogy megegye a csokifagyi v�g�t, pedig neki is az volt a kedvence? Akibe beleszeretett?

Nem. Most sokkal ink�bb az a f�rfi volt, akivel annyit veszekedtek a Roxfortban, aki mindig pr�b�lta megal�zni �t, megkeser�teni az �let�t.

Mintha egy gonosz var�zslat �tv�ltoztatta volna a Malfoy fi�t... egy pillanat alatt.

- �s hov� t�nt az �n Dracom? -suttogta a k�nnyeivel k�szk�dve.

A var�zsl� megingott. Egy p�r m�sodpercig �gy t�nt, mintha legsz�vesebben Hermion�hoz rohanna �s meg akarn� �lelni. De azt�n lehunyta sz�rke szemeit �s �k�lbe szor�totta mindk�t kez�t.

- Azt mondtad, "t�njek innen." -mondta keser�en. - H�t megteszem neked ezt a kis sz�vess�get.

Kim�rt l�ptekkel elindult a n� fel�, majd kiker�lte a l�pcs�n. P�r l�pcs�fok ut�n meg�llt �s a v�lla felett visszan�zett:

- Azt�n majd, ha mag�nyosnak �rzed magad, fordulj Ron Weasleyhez bizalommal. �gy vettem �szre, sz�ves-�r�mest elv�gezn� a feladataimat!

Malfoy m�lt�s�gteljesen tov�bb indult, hanyag mozdulattal leemelte a fogasr�l tal�rj�t �s a konyhai kandall�hoz l�pett. Belesz�rt egy kis port, azt�n a fej�re h�zta a csukly�j�t �s bel�pett a t�zbe...

*

Az idei �v els� hava is lehullott. B�r rendk�v�l szokatlan volt az id�j�r�st�l, hogy csak december m�sodik fel�re k�sz�nt�tt be az igazi, jeges t�li id�. A f�k kopaszon �lltak az utca ment�n, a sz�nes tetej� h�zak is vastag h�sipk�ba burkol�ztak. A havas j�rd�n csak p�r l�bnyom t�nt fel n�ha, amit a h�es�s pillanatok alatt elt�ntetett.

A k�rny�ken szinte minden h�z ajtaj�ra kitett�k m�r a feny�koszor�t. Egyik- m�sik mugli m�g r�nszarvasokat is fel�ll�tott az el�kertj�ben. K�zeledtek az �nnepek.

Hermione az elm�lt k�t �s f�l h�napban j� ideje csak r�vid ideig tart�zkodott szabad �g alatt. Sohasem szeretett fagyoskodni, �s mivel megtehette, hogy hop-porral vagy egyszer�en hoppan�l�ssal jusson el a k�v�nt helyre, �gy ink�bb kihagyta a szesz�lyes okt�ber-novemberi id�j�r�st.

Most azonban mindenn�l jobban v�gyott ki a szabadba; hossz� s�t�kat tett a h�lepte utc�kon �s gyakran csak s�t�ted�s ut�n t�rt haza.

Egyre t�bbet v�gyott k�l�n lenni bar�tait�l is, b�r a t�rsas�guk seg�thetett volna elfelejteni b�nat�t, � m�gis a mag�nyt v�lasztotta. Egyre t�bbsz�r aludt a sz�lei h�z�ban, lassan m�r minden holmij�t �thordta.

Malfoy t�voz�sa ut�n -amit szak�t�snak is lehet nevezni-, csak �rny�ka volt �nmag�nak. Nem tudott t�ll�pni ezen a dolgon.

Hi�ba gy�zk�dte mag�t, hogy j�l van ez �gy- folytatnia kell a r�gi, megszokott �let�t, amiben eddig t�k�letesen boldog volt...

De csak volt. Dracoval v�gre megismerte a boldogs�g minden oldal�t. A keser� veszeked�seket �s az azt k�vet� �des egy�ttl�teket. �rezte, hogy tartozik valakihez, fontos valaki sz�m�ra.

Igaz, egyszer sem mondt�k ezt egym�snak, de mindketten �rezt�k, a m�sik szereti �t. Tal�n az�rt nem vallott�k be ny�ltan ezt, mert akkor visszavonhatatlanul �sszeforrt volna a sorsuk. Ez pedig nagyon is ijeszt�.

Elmerengve l�pett be a Black-h�z ajtaj�n. Az el�t�rben egy megb�v�lt angyalka r�gt�n �nekelni kezdett egy kar�csonyi dalt. A konyh�b�l pedig finom illatok terjengtek sz�t a lak�sban. A l�ny kom�tosan levette nagy kab�rj�t �s keszty�it. K�zben tov�bb marcangolta mag�t.

M�r b�nta, hogy eddig halogatta kimondani azt a kis sz�t, szeretlek.

De ezt m�r nem lehet rendbe hozni... V�ge van.

Nem! Ebbe sohasem nyugszom bele -gondolta k�ts�gbeesetten. -�, ha visszaforgathatn�m az id�t... ha meglenne m�g az id�nyer�m...