A Tied

   Az Grimmauld t�ri h�z alagsori konyh�j�ba bel�pve egy kifesz�tett, sz�les szalaggal tal�lhatta mag�t szembe a bel�p� ember. A piros h�tteren sz�nes, foszforeszk�l� bet�k villogtak:

Gratul�lunk!

Ron �s Hermione! �j prefektusok!

Sirius elmosolyodott, majd zsebre dugott k�zzel bel�pett a f�lhom�lyba burkol�z� helyis�gbe. Mrs. Weasley �pp egy gyerty�val j�rt k�rbe �s sorra gy�jtotta meg a hossz� t�lgyfaasztal felett lebeg� gyertyacsonkokat. Amikor megl�tta a f�rfit, r�mosolygott, majd folytatta a munk�j�t.

- Seg�thetek valamit, Molly? –k�rdezte udvariasan.

- Oh, nem kell, k�sz�n�m –felelte vidoran az asszony, majd dudor�szva igazgatni kezdte az asztalter�t�t.

Sirius karba fonta a k�z�t lust�n nekid�lt az ajt�keretnek, onnan figyelte, amint a n� az utols� sim�t�sokat v�gzi. M�r nagyon r�g nem volt ilyen vid�m –�llap�totta meg mag�ban.

   Hamarosan trappol� l�p�seket hallottak, egy nagyobb csoport ember lefel� j�vetel�t jelezve.

- Sziasztok! –sz�kkent be vid�man Tonks. Beleszippantott a konyh�ban terjeng� finom �telillatba, majd sz� n�lk�l elkezdte kihordani a t�ny�rokat a kamr�b�l. 

- J�l n�z ki az asztal –�llap�totta meg Kingsley, majd Mollyhoz l�pett, hogy �dv�z�lje.

Lupin volt az utols�, aki bel�pett az ajt�n. Ment�ben v�gigsim�tott Black karj�n, majd csatlakozva a magas, n�ger f�rfihoz, helyet foglalt mellette az egyik f�lrees� sz�ken.

Pillant�sa egy r�pke m�sodpercre m�g Siriuson id�z�tt, azt�n visszafordult besz�lget� partner�hez.

A fekete haj� var�zsl�nak ez is el�g volt, hogy a pulzusa felgyorsuljon.  Legsz�vesebben kihagyta volna ezt az eg�sz �nnepi vacsor�zgat�st �s lett volna Lupinnal helyette, hiszen m�r t�bb, mint k�t napja nem l�tta. Dumbledore megint elk�ldte t�rgyalni azokhoz a s�t�t teremtm�nyekhez! –morfond�rozott, mik�zben az ismer�s, f�radt arcot tanulm�nyozta. –De mi�rt mindig �t k�ldi!? Hiszen rajta k�v�l m�g igen sokan tagjai a Rendnek!

Gondolataib�l a gyerekek meg�rkez�se z�kkentette ki, m�g �pp id�ben, miel�tt nagyon belelovallta volna mag�t. Ink�bb a most mellette �csorg� Harryt figyelte, ahogy az elolvasta a feliratot, egy pillanatra elkomorult, de azt�n felvette a mosolyg�s arc�t, �gy l�pett oda bar�taihoz.

- Arra gondoltam, ma este ne �lve egy�nk, hanem tartsunk egy kis �nneps�get! –b�gta Mrs. Weasley egy nagy t�lca vajs�rrel teli poh�r m�g�l.

Nem sokkal k�s�bb Mr. Weasley �s Mordon is meg�rkezett, �gy a koccint�s ut�n elkezd�dhetett a falaltoz�s. Sirius, k�vetve a t�bbieket, �ts�t�lt a konyha m�sik sark�ba, hogy t�ny�rj�t � is megrakja csirkecombbal �s k�rettel, b�r igaz�b�l egy�ltal�n nem volt �hes. Elm�l�zva figyelte h�t a kis csoportot. Mindenki olyan b�k�snek t�nt... �gy er�t vett mag�n, megpr�b�lva legy�rni indokolatlan rosszkedv�t, �s bekapcsol�dott a t�rsalg�sba.  

Ginny �pp Tonkst faggatta arr�l, hogy annak idej�n kapott-e prefektusi jelv�nyt.

- Na �s te, Sirius? –fordult hirtelen hozz� a v�r�s copfos kisl�ny.

A f�rfi el�sz�r elkerekedett szemekkel meredt r�, azt�n elnevette mag�t a k�ptelen �tleten.

- Esz�k �g�ban sem volt prefektust csin�lni bel�lem, hisz folyton b�ntet�sben voltunk Jamessel –v�laszolta, m�g mindig somolyogva. Remus akkor l�pett oda hozz�juk. –Lupin volt a j� fi� -folytatta Black fej�vel bar�tja fel� intve-, � kapta a jelv�nyt.

A var�zsl� b�lintott.

- Dumbeldore biztosan azt rem�lte, �gy meg tudom f�kezni a bar�taimat. Nem is kell mondanom, hogy cs�fos kudarcot vallottam.

Sirius nem tehetett r�la, de �jb�l elmosolyodott, ahogy arc�t f�rk�szve esz�be jutott, milyen is volt Remus prefektusnak. Ahogy ott �llt a klubhelyis�g k�zep�n, cs�p�re tett k�zzel �s a jelv�ny�re hivatkozva akarta le�ll�tani James egyik �jabb tr�f�j�t. �k pedig csak kacagtak rajta. Szeg�ny… -gondolta nosztalgi�zva a var�zsl�. –Nem k�m�lt�nk akkoriban sem griffend�lest, sem egy Tekerg�t. De az�ta m�r t�bbsz�r�sen is j�v�tettem a dolgot…

A f�rfi pislogott p�rat, mire r�j�tt, hogy Remus m�r k�zvetlen�l mellette �ll.

- Akarlak. Most –s�gta halkan a f�l�be, majd miel�tt Sirius felfoghatta volna a szavak jelent�s�t, vagy ak�r elpirulhatott volna, a sz�ke var�zsl� sarkon fordult �s �ts�t�lt az asztal m�sik oldal�ra.

Sirius f�ldbe gy�kerezett l�bbal, �rtetlen�l n�zett ut�na. Csup�n a meleg lehelett�l m�g mindig libab�r�s nyaka eml�keztette r�, hogy nem k�pzelte a dolgot. A t�bbiek pedig tov�bbra is nagy zsivajjal besz�lgettek k�r�l�tte, mintha az im�nt semmi se t�rt�nt volna. Remus nem n�zett t�bbet r�, �pp egy �jabb vajs�r�s �veg kibont�s�val volt elfoglalva.

Sirius tekintete v�gigsiklott Harryn, aki most a megter�tett asztalhoz s�t�lt egy �jabb szelet h�s�rt, Tonkson, aki Ront k�rdezgeti az �j sepr�j�r�l, az ikreken, akik a sarokban Mundungussal besz�lgettek; azt�n megint Lupinra n�zett.

A f�rfi most elgondolkozva hallgatta Hermion�t, aki kez�vel hevesen gesztikul�lva magyar�zott neki valamit.

A fekete haj� f�rfi kiss� oldalra d�nt�tte a fej�t, �gy figyelte a jelenetet. Szerette ezt a halv�ny szem�ld�kr�ncol�st. Remus olvasni is mindig �gy olvasott.

Alig hallotta Mr. Weasley „J�l vagy, Sirius?” k�rd�s�t, mert a sz�ke f�rfi annyi hossz�, hossz� perc ut�n felemelte a fej�t �s k�zvetlen�l r�n�zett. Azt�n lassan letette a t�ny�rj�t az asztalra, eln�z�st k�rt a g�nd�r haj� l�nyt�l, majd az ajt�hoz s�t�lt �s sz� n�lk�l kil�pett rajta. 

- Oh –ocs�dott fel Black. –Persze, Arthur, j�l vagyok! –b�logatott sietve, majd egy mosolyra eml�keztet� sz�jelh�z�s ut�n bizonytalanul elindult � is az ajt� fel�.

Egy �r�kk�val�s�gnak t�nt k�z�ny�s arccal v�gigmenni az emberek k�z�tt, pedig ekkor m�r a sz�ve a tork�ban dobogott. Szerencs�re senki nem tartotta fel, �gy zavartalanul el�rte a kilincset, lenyomta, majd elindult felfel� az el�szob�ba.

Kettes�vel szelte a fokokat, de meg�rkezve a sz�k�s helyis�gbe, hirtelen megtorpant. Remus a l�pcs� alj�ban v�rta, egyik kez�t a korl�ton pihentetve. Amikor megpillantotta Blacket, hangtalanul elindult a l�pcs�n, fel az emeletre. Sirius egy ideig csak mozdulatlanul b�mult ut�na, hallgatta a sz�ke f�rfi l�p�seinek zaj�t, majd egy ajt� nyikorg�s�t �s becsuk�d�s�t. S�hajtott egyet. Akkor vette csak �szre, hogy a pohara m�g mindig a kez�ben van, letette h�t a troll�b-eserny�tart� melletti kis asztalra �s a bar�tja ut�n eredt.

Igyekezett nem a lev�gott man�fejekre �sszpontos�tani, mik�zben haladt felfel� a l�pcs�n Lupin szob�ja fel�. Groteszk, ronda �s sajnos elt�vol�thatatlan. M�r kisgyermekkor�ban is kir�zta t�l�k a hideg.

Most nem l�pkedett olyan szapor�n, mint az el�bbi l�pcs�sorn�l, m�gis viszonylag hamar megm�szta az emeletet. Tudata m�r percek �ta nem volt tiszta, a megfelel� ajt�t is csup�n a megszok�snak k�sz�nhet�en tudta kiv�lasztani. T�tov�zva lenyomta a kilincset �s bel�pett. Becsukta h�ta m�g�tt az ajt�t, majd oda sem n�zve, elford�totta benne a vaskos f�mkulcsot. A z�r hangosan kattant a f�ls�ket�t� cs�ndben, �s Siriusnak r�gt�n esz�be jutott, hogy ezt biztosan odalent is meghallott�k…

   Remus vele szembe �lt az elh�zott f�gg�ny� ablakp�rk�nyon. Kez�vel h�tul kit�masztotta mag�t, l�bait pedig terpeszben felh�zta maga el�. Sirius nyelt egyet, de nem mozdult.

Lupin lassan elmosolyodott, m�r amennyire ezt a fekete haj� f�rfi a s�t�tben ki tudta venni. V�g�l csak ell�kte mag�t az ajt�t�l �s a szeret�je fel� indult. Remus kicsit f�szkel�d�tt, de borosty�n szem�t nem vette le Blackr�l. �gy figyelte minden mozdulat�t, mint a pr�d�j�ra v�r� farkas. 

Amikor m�r f�l m�terre sem volt t�le, kiny�jtotta a kez�t, �s megragadva Sirius feh�r ingj�nek ujjait, s t�relmetlen�l mag�hoz h�zta. Sz�j�val �hesen k�zel�tett a p�rj��hoz, m�gnem v�g�l egy heves cs�kban �sszeforrtak.

Remus karjait Sirius nyaka k�r� cs�sztatta, majd lejjebb h�zta mag�hoz, hogy ne kelljen annyira ny�jt�zkodnia. Hossz� ujjaival belet�rt a f�rfi �jfekete haj�ba �s a cs�k k�zben gyeng�den massz�rozni kezdte annak tark�j�t.

Azt�n m�g k�zelebb vonta mag�hoz, �gy Siriusnak most m�r meg kellett t�maszkodnia a p�rk�nyon Lupin cs�p�je mellett, hogy el ne vesz�tse egyens�ly�t. L�pett m�g egyet a f�rfi fel�, s �gy imm�r hevesen l�ktet� �gy�k is �ssze�rt a ruh�n kereszt�l. Remus �sszekulcsolta l�bait Sirius feneke m�g�tt, teljesen mag�hoz l�ncolva ezzel a var�zsl�t.

Black felny�g�tt erre az �rz�sre. Egy pillanatra elh�z�dott t�le, hogy vegyen egy szaggatott leveg�t, de azt�n �jra megcs�kolta.

- V�gre –s�hajtotta Lupin. –V�gre. Sirius…

Black amennyire tudott, felegyenesedett �s elkezdte fel�lr�l kigombolni az ingj�t. Remus, aki m�r ismerte bar�tja minden rezd�l�s�t, felemelte remeg� kez�t �s alulr�l nekiesett � is a gomboknak.

Mikor ujjaik �ssze�rtek, Sirius megfogta �ket, majd gyorsan el�re hajolt, �s sz�jon cs�kolta a f�rfit. K�zben kib�jt az ingj�b�l �s hagyta, hogy mag�t�l a padl�ra hulljon. Remus ajkait�l le nem v�lva csatolta ki a farmerj�t, majd az als�gaty�val egy�tt letolta �s kib�jt bel�le. Szinte r�gt�n nekiesett Lupin tal�rj�nak kapcs�hoz, �s sorban fejtette le r�la a m�r kiss� fak� pulcsit, al�la az inget �s a nadr�gj�nak �v�t. �rezte p�rja az egyre fesz�l� k�v�nalm�t; majd miut�n ler�ngatta r�la a nadr�gj�t �s az als�nem�j�t, a saj�t szem�vel is meggy�z�dhetett r�la. Ujjait r�gt�n r� is fonta az imm�r k�kem�ny f�rfiass�gra, majd lass� mozdulatokkal elkezdte h�zogatni a kez�t.

- Ahh –Lupin h�travetette a fej�t �s eg�sz test�ben megremegett. Sirius, aki maga is nehezen l�legzett, csod�lva figyelte. Remus gy�ny�r� volt. Az emeletre bes�t�tt a v�kony  holdsarl� dereng� f�nye, mely mint egy lepel, bor�totta be a f�rfi nyirkosod�, s�padt test�t. 

Mellkasa �temesen emelkedett fel �s le, cs�p�j�vel k�vetve Black kez�nek minden mozdulat�t. Azt�n, miut�n �rezte, hogy a fog�s szorosabb lett, egyszerre felemelte a saj�t kez�t �s elkapta Sirius csukl�j�t.

- Neh… –zih�lta. –Veled akarok… egy�tt…

Black v�laszul lehajolt �s belecs�kolt a nyak�ba. Remus karj�t simogatva, nyelv�t v�gigfutatta a sz�ke f�rfi kulcscsontj�n, azt�n apr� puszikkal �s sz�vogat�sokkal elkalandozott annak mellkasa fel�.

Lupin s�hajtozva Sirius cs�p�j�t markol�szta, �s amikor kezei let�vedtek a f�rfi mereved�s�hez, Sirius felny�g�tt. 

- Hol… van? –k�rdezte rekedten a fekete haj� f�rfi.

- Az asztalon…

Sirius ell�pett p�rj�t�l �s felkapta a kis �vegcs�t az asztali l�mpa mell�l. Ebben az �llapotban m�r a kupak lecsavar�sa sem volt egyszer�, f�leg, hogy mag�n �rezte Lupin s�rget� tekintet�t. V�g�l ki�nt�tt egy adagot a tenyer�re, majd bizonytalanul p�rj�ra n�zett, mintha nem tudn�, mi a teend�. Remus elmosolyodott, amennyire felt�zelt teste engedte �s Sirius kez�t annak f�rfiass�ga fel� tolta.  

A fekete haj� var�zsl� lehunyta a szem�t  a h�s kr�mt�l, azt�n letette a fiol�t. K�zelebb l�pett, hozz�simult Lupinhoz �s bel�hatolt. A var�zsl� halkan felki�ltott. Sirius v�rt egy kicsit, am�g szeret�je vesz p�r m�ly l�legzetet, majd megcs�kolta Remus f�le m�g�tti �rz�keny ter�letet, s arc�t kedvese v�ll�ba f�rva ritmusosan mozogni kezdett.  

�temes l�legzetv�telek, apr� s�hajok t�rtek el� bel�l�k. Ajkaik egyszer-egyszer �jra tal�lkoztak, de sok�ig nem b�rt�k leveg� n�lk�l. Min�l k�zelebb �rezte a cs�cspontot, Sirius ann�l k�vetel�z�bb lett, egyre gyorsabban �s gyorsabban nyomult el�re. Szemeit lehunyta, ajkait kiss� beharapta, de azok az ext�zis pillanat�ban m�gis engedt�k felt�rni ki�lt�s�t. 

Lupin p�r m�sodperccel ut�na ment el. �rezte, ahogy megfesz�l, azt�n elernyed annak �gy�ka, de ajkai n�m�k maradtak. 

Sirius kiss� elt�volodott t�le, majd visszaborult r�, �s fej�t Remus v�ll�ra hajtva szuszogott egy ideig. 

Miut�n n�h�ny percre m�lva lecsillapodott kalap�l� sz�ve, kinyitotta a szem�t �s ujjaival gyeng�den cir�gatni kezdte Lupin egyik mellbimb�j�t, azt�n v�gigh�zta ujjbegy�t n�h�ny r�gi sebhelyen. Hamar �szrevett mellett�k egy �j, m�g mindig kiss� heges v�g�st.

- Holds�p.

- Tess�k.

- T�rt�nt… valami? –k�rdezte, ujjaival m�g egyszer megsim�tva a friss sebet.

Lupin felemelte a fej�t, amit eddig a h�ta m�g�tti ablak�vegnek t�masztott �s csillog� szemekkel belen�zett Sirius sz�rke �risz�be.

- Semmi komoly –nyugtatta meg.

- De…

- Ne agg�dj –sz�lt, mutat�ujj�t v�gigh�zva Black kipirult ajkain. –Sz�ln�k, hogyha t�nyleg baj lenne.

Sirius m�g mindig k�tkedve b�multa kedves�t, �gy az hozz�tette: –Tudok vigy�zni magamra.

A fekete haj� var�zsl� elgondolkozva felegyenesedett. Lupin f�rg�n felpattant �s hozz�b�jt.

- Nagyon hi�nyozt�l –suttogta, majd megsim�totta az arc�t. Black elkapta a kez�t �s gyeng�den megcs�kolta. Remus halkan elnevette mag�t.

- Na, gyer�nk vissza az �nneps�gre, miel�tt m�g �szreveszik, hogy elt�nt�nk –mondta, mik�zben v�lla m�g� s�p�rte Sirius egyik k�sza, hossz� tincs�t, majd lehajolt a ruh�i�rt. 

N�m�n fel�lt�ztek, majd az ajt�hoz indultak. Miel�tt azonban Lupin kil�phetett volna rajta, Sirius h�tulr�l �tkarolta.

- Mikor m�sz el megint? –mormolta a f�l�be.

Remus nem v�laszolt r�gt�n. El�sz�r kil�pett a folyos�ra, sz�tn�zett, majd visszafordult p�rj�hoz.

- Szeretlek! –s�gta neki �s egy r�pke puszit lehelt az ajkaira. Azt�n m�g mindig somolyogva elindult lefel� a l�pcs�n.

   Sirius s�hajtott egyet �s v�rt. Egy kis id� m�lva, amikor m�r �gy saccolta, Remus m�r biztos le�rt a konyh�ba, � is elindult.

Bel�pve a helyis�gbe a sok vid�m ember k�z� r�eszm�lt, hogy sz�ve m�g nehezebb, mint az el�z� k�t napban, amikor Lupin nem volt otthon. Pillant�s�t keresztfi�ra f�ggesztette, aki �ppen valamilyen f�nyk�pet n�zegetett Mordon kez�ben. Azt�n fut�lag �jra Remusra emelte tekintet�t s l�tta, hogy most sokkal kev�sb� l�tszik gondterheltnek, mint kor�bban.

H�t, ennyi jutott nek�nk -mosolyodott el keser�en, majd s�hajtott �s harry h�ta m�g� l�pett.

Tudta, hogy holnap reggel, amikor fel�bred, szerelme m�r nem lesz mellette.

~V�ge~